Amit a Financial Times piszkos küzdelemnek nevez, sokkal inkább hosszú küzdelem volt.
„Óva inti a környező országokat a Financial Times attól, hogy a magyar utat járják devizahiteleseik megsegítésében, ám a cikk néhány érve legalábbis különös az ügyben. Írják például, hogy azért (is) kellene óvakodni a modell átvételétől, mert az Orbán-kormánynak több »rossz lépése volt« ebben a »piszkos küzdelemben«, amely során nem csupán a devizahiteleseket akarták kedvezőbb helyzetbe hozni, de a külföldi pénzintézeteket is megpróbálták elüldözni. Felvetik, hogy a régió országai nem akkor járnak jól hosszabb távon, ha szintén elkezdik „ütni a bankokat politikai alapon”, hanem ha „okosan” osztják meg a terheket a lakosság és a pénzintézetek között.
Elismerve, hogy nincs olyan megoldás, amelynél ne lehetne még jobbat találni, hangsúlyoznunk kell: a magyar modellt nem a fentiek miatt képtelenség azonnal átültetni a horvát, a lengyel, a román vagy a szerb gyakorlatba. Amit ugyanis a Financial Times piszkos küzdelemnek nevez, sokkal inkább hosszú küzdelem volt, amely során számos jogi feltételt kellett megteremtenie a kabinetnek, és ezzel párhuzamosan ki kellett várni, hogy gazdaságilag képesek legyünk a helyzet rendezésére. (...)
A Financial Times aggodalma azért felesleges, mert egy esetleges lejesítés, zlotysítás, kunásítás, dinárosítás során sem lehetne megspórolni azt a hosszú ideig tartó munkát, amelyet a forintosítás megkövetelt. A jelek szerint ezt az érintett kormányok tudják is, és szó sincs arról, hogy a mi törvényeink fordításával ugranának neki a helyzet rendezésének. A magyar modell egyes elemeit ugyanakkor miért ne tarthatnák követhetőnek? Hiszen működik, nem véletlenül emelte ki a svájci frank elszabadulásakor pozitív példaként a Le Figarótól a Bloombergig egy sor nyugati újság és hírügynökség.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
A miniszterelnök tisztázta a legfrissebb hírek valóságtartalmát.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A brüsszeli gazdaságpolitika adóemelést, a beszedett pénzek Ukrajnába küldését jelenti. Ezt javasolja Bajnai Gordon.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.
Bár a múlt évben kiélezett politikai versengés bontakozott ki a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt között, utóbbi továbbra sem került közelebb a kormányzóképesség felmutatásához.
