Őszintén szembenézek a saját hibáimmal, és változtatok ott, ahol szükséges

Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.

A magyar bor marketingje évtizedek óta kifejezetten rossz, fordítva ülünk a lovon, sokszor még fejen is állunk. Interjú.
„– Hogyan ítéli meg a magyar bor külföldi elismertségét?
– Nem olyan egyszerű külföldre bort szállítani, mert a magyar bor marketingje évtizedek óta kifejezetten rossz, fordítva ülünk a lovon, de még fejen is állunk sokszor. Londonba megyünk, ahelyett, hogy a lengyel, a cseh és a német piacot próbálnánk meghódítani. De ott sem a nagykereskedői hálózatot kell megkeresnünk, hanem csak egy-egy város kereskedőit, mert az a mi méretünk. Én szállítok Németországba és Lengyelországba is bort, de csak úgy lehet építkezni, hogy versenyeken indulok, mert a visszajelzés nagyon fontos.

Tíz éve Cannes-ban van a világ legnagyobb rozéversenye. Kilencszáz különféle bor méretik meg a világ minden tájáról. Huszonhét éremmel én vezetem a nemzetközi éremtáblázatot. Vörösborban, több műfajban ennél is több érmet szereztem a párizsi, a bordeaux-i vagy a Les Citadelles du Vin borversenyen. Nem úgy vagyok ezekkel a versengésekkel, hogy egy jó bort hat helyre is elküldök, hanem minden évben többféle borral is benevezek. Ha kapok külföldön valamilyen stílusú és fajtájú borra érmet, az néhány év múlva itthon is forgalomnövekedést hoz.”