„Elsősorban azért, mert a konzervativizmus politikaszemlélete mélyebb vagy – talán ez lehet a legjobb kifejezés – átfogóbb, mint a liberális politikaelméleté. A liberális gondolkodók a zsarnokság és elnyomás feltételeit elemezve általában csak az intézményi megoldásokig jutnak, többek között innen származik a hatalommegosztás és a jogállamiság gondolata is. Valóban, a zsarnokság ténylegesen mindig intézményi formában is megjelenő hatalomkoncentráció eredménye; annak fenntartásához a központi hatalmat és ezen keresztül a végrehajtás nélkülözhetetlen elemét, az erőszakot monopolizáló és ellenőrizhetetlen intézményrendszer alapvető feltétel.
Azonban, a zsarnokság okait nem lehet kizárólag intézményi viszonyokban keresni, ahhoz mindig »több kell«; maga az ember. Erre mutat rá Oakeshott remekül, amikor az álmodozás és az uralom összekapcsolódásáról beszél. Mindenkinek vannak álmai, ez az egyik legemberibb vonás, azonban a politikai álmok, melyek egy olyan elképzelt ideális állapotról szólnak, mely képes minden jelenkori problémánkat egyszer és mindenkorra megoldani, már veszélyessé válhatnak. Amennyiben ezek az álmok megmaradnak a közbeszéd, a szellemi diskurzus szintjén, fontos szerepet tölthetnek be a közügyekről való gondolkodás történetében, azonban ha a politika világába is átszivárognak, és az uralmon lévőket is bűvkörükbe vonják, azonnal veszélyessé válhatnak. Nem azért, mert van egy szilárd elképzelésük arról, hogyan lehetne a világot átformálni, hanem azért, mert a politikai hatalom lehetővé teszi ezek megvalósítását, ami szükségszerűen azzal jár, hogy az alapjaiban sokszínű társadalomra akarnak egy egyfókuszú víziót rákényszeríteni. (...)
Mit jelenthet akkor Oakeshott fenti gondolata ma, számunkra? Leginkább figyelmeztetés, mely felhívja a figyelmet az emberi természet egyik alapvető jellemvonására, az álmok megvalósításának vágyára és ennek politikai veszélyeire. Problémáink megoldása során ezt mindig fejben kell tartani, és a megoldások keresése közben minden esetben óvakodni kell a nagy, mindenre választ kínáló vízióktól, helyettük inkább meg kell próbálni ilyen értelemben konzervatívan viselkedni egy helyzetben, amennyire csak lehet. Pár csipetnyi konzervativizmus problémáink szemléletében minden bizonnyal sokat segíthet azok valódi megoldásában.”