Egy antirasszista kiállítás képei

„Rajk ezen a kiállításon fényképeket állít ki, amelynek címe: Hiányzó embertárs. E különös elnevezést az építész azzal indokolta, hogy az emberi jogok sérülésének leggonoszabb módja a rasszizmus, amely »irracionális és kegyetlen, és el akarja tüntetni az embertársainkat az életünkből«. Arról, hogy ehhez a nyakatekert gondolathoz hogyan jutott el és miként társította hozzá a fényképeit, így beszélt: »Találtam Kincses Károly, a nagyon jó fotótörténész segítségével egy nagyon furcsa cikket 1967-ből, amit Maár Gyula nemrég elhunyt filmrendező írt Klösz Györgyről, akit éppen akkor fedeztek fel újra, azóta már mindenki ismeri az Anno Budapest és egyéb könyvekből, és azt fedezte föl Maár Gyula, hogy Klösz a neki nem tetsző embereket elkezdte kivakarászni az üvegnegatívról. Erre mondom azt, hogy irracionális, erőszakos és kegyetlen fényképrombolás ez a dolog, és a furcsasága az, hogy ugyan az alakot el tudta tüntetni az üvegnegatívról, de az arról készült bármilyen pozitív képről ott volt ennek az embernek a hiánya. Erről szól ez a dolog, hogy azoknak az embereknek a hiányát próbálom megmutatni, akik a rasszizmus által veszélybe kerülhetnének.«

Mivel a nézőkkel együtt a műsorvezető sem értette a dolgot, ezért megkérdezte tőle, hogy azokat az embereket rasszista okok miatt tüntette el Klösz a negatívról? Nem tudni – válaszolta Rajk, majd a világ legtermészetesebb módján hozzátette, »mert nem tudjuk, hogy kik voltak azok. Pontosan ezt az irracionalizmust mutatja be az, hogy nem tudjuk, hogy miért, de egyszer csak eltűnnek emberek az életünkből«. Rajk képlete tehát a következő:

Amnesty+Jeney+Kincses+Maár+Klösz+negatív+kikaparás+pozitív

+hiány+ismeretlenek+teljes homály = rasszizmus.

A kiállítás tegnap este nyílt meg a Gödör Klubban. Az alkotók büszkék lehetnek magukra. Kipipálhatják, hogy sikerült megint gyávának lenni, és nyilván fölvenni a honoráriumot a pénztárban. Hiszen mindegyikük megéri a pénzét.”