Őszinte indulat, szókimondó igazságkeresés

Valamikor a nyolcvanas évek derekán találkoztam Seszták Ágnessel, nagyszüleim lakásán. A Képes7 újságírója volt, s az újság éppen nagyanyám, Szakasits Klára visszaemlékezésiből közölt részleteket. Nagyanyámmal hamar megkedvelték egymást, pedig nemcsak két külön generáció, de két külön bolygó is voltak. Úgy kerültek kapcsolatba, hogy nagynéném, Gömöri Judit, akkor kolléganője és barátnője volt Sesztáknak.J ött a rendszerváltás, s úgy váltak el útjaik, ahogyan a szellemi élet is kettéhasadt (talán nem is nagyon beszéltek többé). Aztán 2001. júniusában Judit meghalt, Seszták pedig tett egy olyan gesztust, ami a szekértábor-háborúk korában teljesen szokatlan: nekrológot írt róla a Demokratában. A nullás évek végétől többször váltottunk mélt, amikor 2010. áprilisában bekerültünk a parlamentbe, csak annyit írt: „Klári büszke lenne rád, és méltán”. Teljesen mást gondoltunk a világról. Őszinte indulata, szókimondó igazságkeresése nagyon fog hiányozni azoknak is, akik sokszor nem értettek vele egyet,de nehezen viselik, ha a dolgok nem azok valójában, mint aminek látszanak.