Dűlők legendája – könyv a Royal Tokaji dűlőinek történetéről

„Mely korszakokról, területekről van szó a kötetben?

A középpontban a Royal Tokajinak is otthont adó Mád mezőváros története áll. Ez előtt azonban összefoglalom az előzményeket, hiszen Hegyalja felemelkedését akkor érthetjük meg igazán, ha alaposabban elmerülünk a honfoglalástól a mohácsi vészig tartó időszakban. Ezek az évszázadok alapozták meg ugyanis azt, hogy Tokaj Magyarország vezető borvidékévé nője ki magát.

Azért is érdekes ez az időszak, mert könyv kapcsán végzett kutatásaim során több olyan bizonyíték tárult elém, amelyek alapján annak a nézetnek váltam a hívévé, hogy Hegyalja már a mohácsi vész előtt egyike volt a három vezető borvidéknek a Szerémséggel és Sopronnal együtt.

Mád mikor vált fontos településsé Hegyalján belül?

A kötetben Mád története kapcsán a 16-18. századra fókuszálunk, ami azért is fontos, mert egészen a 16. század végéig a borvidék életében inkább az északon fekvő települések játszották a legnagyobb szerepet. Ez nem azt jelenti, hogy a ma jobban ismert déli régió, szőlőtermő tájként ne lett volna elismert, de a központ mégsem itt volt.

(...)

Valóban gyakran emlegetjük ezt az évszámot az egyes dűlők történelmi hátterének emlegetésekor.

Mi történészek nem szívesen használjuk a dűlő kifejezést.

Miért kerülitek?

A szőlészetben a dűlő kifejezés a filoxéravész után, az 1890-es évektől kezd elterjedni, korábban ez a szó inkább egy szántóföldi egységet jelentett. Régen inkább a szőlőhegy és a szőlő/szőlőrész fogalmakat használták. Ebből az első egy nagyobb egységet jelöl, az utóbbi pedig ezen belül egy kisebb zónát.”