Remélem, ahogyan múlik az idő, a civilekben úgy erősödik az érzés, hogy ez az MSZP már nem az az MSZP, amelyet ők nem szerettek négy vagy öt éve. Interjú.
„Főleg úgy, hogy az elmúlt hetekben tízezrek tüntettek az utcán a kormány ellen. Ön az eddigiekben a választási ciklus szokásos menetrendjéről beszélt – mintha nem bízna abban, hogy az utcai megmozdulások kikényszeríthetnék a kormány bukását, és korábbi választásokat.
Nagyon fontosnak, pozitívnak tartom és üdvözlöm az utcai megmozdulásokat. Óriási erőt ad, a jövő felé való utat mutatja, ha sok tízezer ember nyilvános tüntetéseken fejezi ki, hogy nem ért egyet a kormány politikájával. Akár konkrét ügyekben, akár abban, hogy a korrupció immár a jogalkotásban jelenik meg, a Fidesz politikája egyértelműen az üzletei és magánérdekek preferálása a közjó ellenében. A tömeges tüntetések világossá teszik, hogy nem lehet bármit megtenni ezzel a néppel. A szocialista párt tagjai és szimpatizánsai részt vesznek ezeken a tüntetéseken, támogatják a célokat, de tudomásul veszik, ha a civilek nem kívánnak még politikusokat látni a színpadon. Jónak tartom a munkamegosztást: a tiltakozás és a kritika a civilek dolga, a politikai alternatívaállítás a pártoké. Remélem, ahogyan múlik az idő, a civilekben úgy erősödik az érzés, hogy ez az MSZP már nem az az MSZP, amelyet ők nem szerettek négy vagy öt éve.
Nemcsak tüntetések vannak, hanem erősödő nyomás is érzékelhető az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről. Korábban az MSZP is tárgyalt az oroszokkal a paksi atomerő megújításának lehetőségéről, és támogatta a Déli Áramlatot. Mit gondol, a demokratikus értékszempontok, vagy az Oroszország visszaszorítására irányuló geopolitikai érdekek a meghatározóak ebben a nyugati nyomásgyakorlásban?
Orbánék azt mondják: a nyugati világhoz tartozás csupán érdek Magyarországnak. Azért vagyunk az Európai Unió tagjai, hogy Magyarország megkapja a fejlett országok adófizetőinek több ezermilliárdos támogatását. Mi azt mondjuk, a nyugati demokráciák és szervezeteik, az Európai Unió és a NATO értékközösség. Nemcsak a pénzért, hanem az értékeink azonossága alapján is ehhez a közösséghez tartozunk. Ezért visszük be minden parlamenti ülésnapon az Európai Unió lobogóját az ülésterembe, amivel könnyen föl lehet mérgelni Kövér Lászlót. Érezzük az országunk iránti növekvő bizalmatlanságot. A nettó befizető országok polgárai joggal kérdezik: jó-e nekik, hogy az adójuk egy részét nem a saját országukban költik el, hanem a kelet-közép-európai országok felzárkóztatására. És a magyar kormány, miközben a pénzt elteszi, az uniót düledező háznak, a befektetőket gyarmatosítóknak nevezi. Ezért külön örülök, hogy a civil tüntetések egyik legfontosabb jelszava és iránymutatója Európa.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Zsiday Viktor egyenesen kijelentette, hogy a magyar miniszterelnök világpolitikai tényezővé vált az elmúlt években.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
Miközben Európa lázasan keresi a választ arra, hogyan tárolhatjuk a megújuló energiákat, a Budapesti Műszaki Egyetemen nagy pillanatnak lehettünk tanúi: először rendeztek hazánkban vanádium-redox akkuworkshopot.
Európa legszebb karácsonyi forgatagában, a csillogó áruk tengerében megbújik egy apró faház, ami többet ér minden luxusnál. A Katolikus Karitász adománypontjánál anyukák és gyerekek adják át az Angyalbatyukat.
