A 2015-ös hazai költségvetés konzerválja a mélyszegénységet, növeli az ország egészének gazdasági lemaradását Európától, és tovább mélyíti a magyar társadalmat megosztó szakadékokat.
1. A magyar államháztartás mérete folyamatosan nő, immár a bruttó hazai termék (GDP) 53%-a. Ennél nagyobb költségvetési újraelosztás az Európai Unióban csak Franciaországban van, ahol évek óta stagnál a gazdaság.
2. Ha nincs növekedés, akkor nem lehet a túl magas államadósságból kijönni. Azt ugyanis nem visszafizetni kell, hanem kinőni és közben olcsón refinanszírozni. Hogy a nemzetközi pénzpiacokon nőnek-e a kamatok, az nem Magyarországtól függ. Márpedig ha 2015-ben nőnek, ami elsősorban Amerikában várható, akkor emelkedhetnek a magyar állam adósságszolgálati terhei. Erre vonatkozóan a költségvetés nem tartalmaz sem alternatívát, sem tartalékot.
3. Nem mindegy, hogy az állam milyen típusú adókon keresztül szedi be a kiadásokhoz szükséges forrásokat. A 27%-os ÁFA-kulcs a legmagasabb az egész világon, mégsem jön be elég forgalmiadó-bevétel. Forgalmi adózásnál az a jó, ha kevés kulcs van, amelyek közel állnak egymáshoz. Magyarország ezt is fordítva csinálja: sok kulcs van, és ezek távol vannak egymástól. Ez a korrupció melegágya.
4. A szektorális, büntető jellegű adók - telekomadó, bankadó, tranzakciós illeték, hálózatos infrastruktúrára vonatkozó adók, stb. - aláássák a növekedést és munkahelyeket szüntetnek meg. Ugyanez az egyértelműen negatív hatása van a kormány által előszeretettel szorgalmazott rezsicsökkentésnek.
5. A bankok elszámoltatása a hitelezést fékezi, ami akadályozza a gazdasági növekedést. A devizahitelesek megmentésének hangzatos jelszava alatt az MNB tudatosan rontja a forint árfolyamát, folyamatosan elértékteleníti a lakossági megtakarításokat, csökkenti a hitelezésre rendelkezésre álló belföldi forrásokat, tőkevesztésre kárhoztatja a pénzintézeteket.
6. Az egykulcsos személyi jövedelemadó (SZJA), különösen gyermek-kedvezménnyel kiegészítve elsősorban a magasabb jövedelműeknek kedvez. Tankönyvi tétel, hogy az adózást nem célszerű összekeverni a szociális támogatási rendszerrel. A jövő évi költségvetés éppen ezért igazságtalan, hisz viszonylagosan egyre nagyon terhet ró a szegényekre.
A 2015-ös egyben az óriási pazarlás büdzséje. Hihetetlen pénz megy el az ötszintű közigazgatásra, ami csak arra jó, hogy a különböző szintek egymásnak termelik a munkát. Közben kivonják a forrásokat az oktatásból és az egészségügyből. Azokat a területeket büntetik, amelyek egyértelműen a munkaerő minőségének javítását szolgálnák. Pedig régóta köztudott, hogy versenyképes munkaerő nélkül nincs növekedés.
Ha nem lenne az a több, mint 2000 milliárd forint forrás, amit az Európai Uniótól kapunk, akkor egyetlen fillér sem jutna állami beruházásokra Magyarországon.
Az orbáni gazdaságpolitikai modell, amely a mindenható és egyre nagyobb méretű államtól várja a munkahelyeket, a beruházásokat, a növekedést és a jólétet, egy kicsi, nyersanyag és energiaszegény, teljesen nyitott és felzárkózni kívánó uniós tagországban kudarcra van ítélve.
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
Bütyök közönsége attól lett a leglelkesebb, hogy újra megyének fogják nevezni a vármegyéket.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
Az emberiségen uralkodni akaró elitnek pontosan ez a célja.
Sajnos nagyon is valós kritikát fogalmazott meg Kirill Dmitrijev az unióval szemben.
Drámai jelenetek zajlottak le Ukrajnában: a rendőrök erőszakkal próbálták betuszkolni az áldozatukat a furgonba. A kényszersorozás azonban véres fordulatot vett, amikor a gazdája védelmére kelt a kutya – elszabadult a pokol.
