Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Téves az az elképzelés, hogy a baloldalnak a gyurcsányi vagy a norvégplatformos rendszerellenzékiség felé kellene mozdulni. A rendszerellenzéki szerep ugyanis a saját táborukat is megosztja.
„Esztergom esete tankönyvszerű. A jobboldali többségű város 2010-ben leszavazta fideszes polgármesterét és pajzsra emelte a független Tétényi Évát. Ennek ellenére a városban nem szűntek meg a viszályok, melynek két eredménye lett. Tétényi Éva rövid ideig országos politikus fényében ragyoghatott, de a következő döntési szituációban a választók nem a konfrontálódó városvezetőt támogatták, és új, mérsékelt jobboldali polgármestert választottak.
Fordított eset történt Szegeden vagy Kispesten. Szegeden a választók ragaszkodtak 2010-ben Botka Lászlóhoz, aki egy patthelyzetes városi közgyűlést kapott munkájához. A fideszes közgyűlés jobbikos támogatással folyamatosan sakkban tartotta a polgármestert, ugyanakkor Botka sikerrel tudta bemutatni azt, hogy a veszekedésért a közgyűlés a felelős. A választók ez esetben ismét a békére és a hatékonyabb munkára szavaztak.
Ezekből a megállapításokból az következik, hogy idejét múlt és téves az az elképzelés, hogy a baloldalnak a gyurcsányi vagy a norvégplatformos rendszerellenzékiség felé kellene mozdulni. A rendszerellenzéki szerep ugyanis a saját táborukat is megosztja, miközben a bizonytalan választók egyértelműen nem támogatják. A baloldal tehát majdnem 3 év késésben van – a Jobbikhoz képest.”