„Az adót elvileg a szolgáltatónak kell fizetnie. Levonhatja belőle a társasági adófizetését, ami vicces, hiszen a társaságokat a telefon- és közműadóval már eddig is jól megcsapolták, tehát igencsak lefaragták az adóalapot – részben az így kieső bevételeket pótolná az internetadó. Mivel a fenti példákból láttuk, ennél jóval nagyobb összegekről lesz szó, ezt a szolgáltatók nyilván nem tudják majd lenyelni. A korlátlan internetcsomagok megszűnése szinte biztosra vehető, a korlátosak ára pedig nőni fog.
Vége a képek megosztásának, az újszülött unoka, vagy a nyaralási képek posztolása a Facebookon az ismerősökkel szembeni durva lépésnek fog számítani. Kedvenc zenénket is legfeljebb elkötelezett és tehetős zenebolond fogja megnyitni, a videók megosztását meg el is lehet felejteni. (A le- és a feltöltés is adatforgalom.) (…)
Vannak magyarok, akik képesek mindenféle internetes kurzusokon tanulni a nemzeti tankönyvek bölcsességének magukba szívása helyett. Vannak független hírportálok, blogok, ahol mindenféle más tény, vélemény, nézőpont is helyet kap a vezér által üdvösnek tartott alternatívájaként. (Még bírálatok is!) Amit most látunk, ez ellen irányul. Nem a kassza kong, a magyarok fejének kéne. Akár azon az áron is, hogy az egész országot kivezetik a digitális írástudók világából, megint szembemenve a világgal.
Ha hagyjuk.”