Ami Skóciában történt az elmúlt hónapokban, az a radikális demokrácia szellemiségének ünnepe volt. Nem csak a skót nacionalisták, hanem a progresszív mozgalmak és új életre keltek.
„A még két évig hivatalban lévő tory kormány megúszta a politikai válságot, de nem tehet úgy, mintha nem hallaná a skótok üzenetét. Ami pár hónappal ezelőtt még egyértelmű és lefutott meccsnek tűnt, szeptember elejére kiszámíthatatlan döntetlennek nézett ki, és alighanem az utolsó napok ijedsége/kijózanodása tartotta egyben a királyságot. A konzervatívok mindig is ellenezték a skót függetlenséget, Cameron komoly párton belüli kritikákat kapott azért, amiért több jogkört ígért a skótoknak a kampányhajrában. Ezt a devolúciós ígéretet és vágyat most már nem lehet visszaszuszakolni a palackba. Mint ahogy az EU-ból való kilépéssel kapcsolatos népszavazást sem gondolhatja komolyan ezután a masszívan Európa-párti skót függetlenségi kampány után Cameron.
A legnehezebb kérdésekkel azonban a baloldal néz szembe. A skót függetlenségi szavazás osztályszavazás volt. Skócia gazdagabb része kiállt az unió mellett, míg Skócia szegényebb, munkás része a függetlenség mellett szavazott: a függetlenségi tábort Glasgow és Dundee vezette. A radikális függetlenségi kampány keretében ifjú aktivisták tízezrei, egy életre szóló demokratikus élményt megtapasztaló fiatal politikusok sora nőtt fel a Labour keretein kívül.
A neoliberális korszaknak vége. Helyén egyelőre Európa-szerte szeparatizmus, nacionalizmus és helyét kereső progresszív zöld-baloldal. A skót progresszió nagyot lépett előre a poszt-neoliberális baloldal nagykorúsításában. A skótok kellenek az Egyesült Királyságnak. Adjunk egy esélyt az Egyesült Királyságnak, hogy átéljék ugyanazt, amit Skócia. Adjunk egy esélyt a brit baloldalnak, hogy megtanulja azt, amit a skót radikálisok. És adjunk egy esélyt a progresszív baloldali mozgalmároknak, hogy a forradalmi lendületet a demokratikus intézményrendszer keretei között sok kompromisszummal és önfeladással járó tartós és kitartó küzdelemmé alakítsák. Ha sikerül nekik, akkor a szolidaritás és igazságosság ügye nagyot nyert. Nem csak Skóciában, és nem csak Egyesült Királyságban, hanem egész Európában.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Láng Balázs egy belső csoportban hívta fel arra a figyelmet, hogy „borzalmas arcoknak is otthona lett a Tisza.”
A randalírozók betörték a szerintük Izraellel együttműködő üzletláncok kirakatait is.
Azért én szeretem megnézni az adatokat is, pedig elég lenne csak beleüvölteni a mikrofonba, hogy úgy van és kész.
Ezt ismét muszáj elolvasnia mindenkinek, és kéretik terjeszteni.
Valahol az egész családnak ajándék egyszerre, hiszen mindenki jól szórakozhat vele, ráadásul fejleszti a készségeket és a szociális képességet – mi az? Naná, hogy a társasjáték.
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
