Azt a legfontosabb megérteni, hogy – és most megint kicsit demagóg leszek – együtt erősebbek vagyunk, és több mindent tudunk kiharcolni mindannyiunknak, mint egyenként csak saját magunknak.
„Ha viszont a magánvéleményemre kíváncsiak a fiatalok, akkor azt tudom mondani, hogy azért, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a szakszervezet az a szervezet, amelynek olyan fontos dolgokat köszönhetnek a munkavállalók, mint a tisztes bérek, a fizetett túlórák, a bérpótlékok, a munkahelyi egészség és biztonság, a munkavállalók közötti megkülönböztetés tilalma, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a fizetett éves szabadság, a szülési szabadság, a betegszabadság,… és még hosszan sorolhatnám.
A szakszervezetek azért küzdenek a 18. századi kialakulásuktól napjainkig, hogy a munkavállalók jobb munkakörülmények között, tisztes bérért tisztes munkát végezhessenek szerve a világon. Manapság már természetesnek tűnhetnek azok a dolgok, amelyeket az évek során elértünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkavállalók összefogása nélkül, a szakszervezet intézménye nélkül ezek a dolgok nem jöhettek volna létre.
Ahhoz pedig, hogy további eredményeket tudjunk elérni és megtarthassuk az eddigieket (mert ugye amit adtak azt el is vehetik) szükség van a minél nagyobb számú és aktív részvételt vállaló szakszervezeti tagságra, köztük véleményem szerint kiemelten a fiatalokra, akik modernitást és fejlődést hozhatnak a rendszerbe.
Azt a legfontosabb megérteni, hogy – és most megint kicsit demagóg leszek – együtt erősebbek vagyunk, és több mindent tudunk kiharcolni mindannyiunknak, mint egyenként csak saját magunknak.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
