A belső ellenség

A Zoltai ügy erkölcsi problémákat vet fel. Ez vitathatatlan! Ugyanakkor megjelent egy nagyon hiányzó vélemény a Magyarországi zsidóság körében. Nem merünk beszélni róla, és ez is szomorú,, de engem nagyon irritál, ha lebűnösöznek azért, ami akkor történt, mikor nem is éltem, és nem is pontosan úgy történt. Akkor is, mikor nyíltan tiltakoznak az ellen, hogy én is megemlékezzek a halottaimról. Ha le primitíveznek, barbároznek, gyilkosoznak, kollektív bűnösöznek. Az ilyen rasszista kijelentések mindenkinek ártanak, azoknak is, akik a rasszista fogalommal visszaélnek. Én hiszem, hogy jó volna békében élni ezen a földön. Akik ezt, az alázást naponta és nyíltan elkövetik, saját közösségüket veszélyeztetik, keltenek ellene gyűlöletet, hozzák veszélyes helyzetbe. Évek óta mégsem emelte fel a szavát abból a közösségből mégsem senki. Pedig ezt a veszélyes és megalázó helyzetet onnan kezdeményezve lehet visszaszorítani. Most egyre több hang hallatszik. Bevallom, ha őszinte ez, ha nem, én örülök! Ha ehhez Zoltai kellett, drága, de nem oktalan áldozat. Legalább is szerintem. Aztán ki ki másképpen értékelheti.

hávégések, szerintem antiszemita is, nézzetek utána. vagy az majd a jövő héten jön?

Mi ez a HVG-s zagyvalék... valamiféle ávós-moszados "halál-az-árulóra" meg "harcolunk-az-utolsó-töltényig"-kiáltás...?! (Ahol a saját kormány az ELLENSÉG...)

Nem szívesen írom be sokadikként, de én azért nem aggódnék olyan nagyon a Zoltaról évtizedek alatt kialakult kép esetleges sérülése miatt.