Ukrajna: mit kell tudni a háborúról a szomszédban?

„A nemzetközi jogi értelmezés esetén érdemes figyelnünk arra, hogy maga ez a nemzetközi jog (amelyből az következik, hogy Oroszország megsérti Ukrajna szuverenitását, így a nemzetközi jogot) – nem a szereplőktől független semleges mechanizmus. Ez a nemzetközi jogi keret a Nyugat hegemóniájának egyik megnyilvánulási formája. Olyan intézményrendszer és fogalmi hálózat, amely úgy állapítja meg a szabályokat, ahogyan egyes szereplők érdeke azt megkívánja. Az euroatlanti világ érdekei szerint alakul az, hogy mikor ad elsőbbséget a nemzeti kisebbség önrendelkezése elvének és az ezt érvényesítő nagyhatalmi intervenciónak az állami szuverenitással szemben (Koszovó) – és mikor állapítja meg az ellenkezőjét (Ukrajna). Eszerint a nemzetközi jog szerint tehát az albán kisebbség érdekében katonailag jogszerűen beavatkozhat az USA és később kiszakíthatja azt Szerbiából, de Oroszország az Ukrajnában élő oroszokra hivatkozva nem avatkozhat be és nem szakíthatja el az érintett területeket. A nemzetközi jogra hivatkozó diskurzus nem lendül mozgásba attól, hogy a kijevi hatalom a keleten élő fegyvertelen saját lakossággal szemben is alkalmaz tüzérségi támadást, míg más hasonló esetekben háborús bűncselekményt állapított meg. (...)

Hasznos látni, hogy az egy hatalmi-szövetségi rendszerbe tartozó (NATO és EU) tagországok érdekeit is eltérően érinti a konfliktus (itt és itt). Az Egyesült Államok számára másodlagos fontosságú, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politika milyen károkat okoz európai szövetségeseinél, akik közül egyesek - Bulgária, Magyarország, Németország, Olaszország – eltérő mértékben, éppen érintettségük miatt is, más elbánásban részesítenék Oroszországot.”