Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Csak a rossz hír a hír. Ipari mennyiségben állítják hát elő.
„Volt idő, amikor híradót nézni, újságot olvasni komoly szertartást jelentett, a tájékozottság illúzióját nyújtotta. Ma megközelítőleg minden második hír katasztrófahír, a nézettség, kattintásszám attól függ, mennyire tartunk egy hírt megrázónak. A tájékozódás igénye csupán másodlagos szempont. A BBC programigazgatója ki is mondta: a híradó szórakoztató műsor. Csak a rossz hír a hír. Ipari mennyiségben állítják hát elő.
Pszichológusok szerint azért szomjazzuk a sokkoló híreket, mert negatív hír továbbadása, »kiszelepelése« belső feszültségeinket csökkenti – egy ideig –, utána viszont visszafelé sül el. A rengeteg negatív impulzust ugyanis képtelenek vagyunk megemészteni. Mármint a szó szoros értelmében: a katasztrófák, bűntények híre olyan folyamatot indít el az agyban, amely fokozza a glucocorticoidtermelést, az pedig kikezdi az emésztést. Ez nem rémhír. Kutatási eredmény.”