Kiss Péter bölcsessége

„Soha nem tévedtem ekkorát egy ember megítélésében, és erre csak némi vigasz, hogy ez részben a szituáció miatt történt. De a szürke öltöny és az ósdinak tűnő fogalmazás eltakarta előlem a valóságot: a biztos kézzel irányítást és a meglepően hatékony menedzsmentet. Ő olyan politikus volt, aki amit eldöntöttünk, azt végre is hajtotta, hajtatta. Belevonta azokat és csak azokat a döntési folyamatba, akiket kellett. Képes volt jó kompromisszumokat kötni és megköttetni. Tudtuk, ha ő azt mondta, rendben, az rendben is lesz. Tudom, hogy ez bagatellnek hangzik, de abban a világban ez nagy szó.

Érdekes volt megoldás-technikája is: miután minden összkormányzati kérdés, amelyet mások nem tudtak megoldani vagy megállapodást elérni, az az Ő asztalán landolt (és, ugye, ebből a fajtából igen sok volt). Ezek gyakorta bonyolult és különböző szakértői tudást követeltek meg, amit nehéz volt bármely generalistának egy egyenletbe összerakni. Így sok kérdést tett fel, amiből megpróbálta a sokismeretlenes és helyenként megoldhatatlan egyenletet egy egyszerűbb, feldolgozhatóbb képletté átformálni – legtöbbször sikerrel. És amikor a magamfajta okostojás újabb és újabb »de mi lesz akkor, ha« kezdetű kérdéseket tett fel, akkor jött a Péter-féle bölcsesség: »A hídon akkor kell átmenni, amikor a folyóhoz értél…«”