Gödörben: 300 ember és a szakszervezetek

„Mintegy 300 ember gyűlt össze. Az ok felháborító, a cél nemes. Mint az köztudott a Hankook munkásainak szakszervezeti titkárát rendkívüli felmondással kirúgta, mert az a munkaidőn kívül, saját pénzén tanulni merészelt. A szolidaritás vezette az összegyűlteket, a szolidaritás eszmeisége, amely egyre csekélyebb mértékben van jelen társadalmunkban. Sajnos jól beazonosítható okai vannak annak, hogy az egykori erős szakszervezeti mozgalmak romjain csupán 300 ember jött el az eseményre.

A tüntetés résztvevőinek egy jelentős része is »fizetett forradalmárként« vagy még találóbban, »(meg)fizetett szolidaritóként« volt jelen, de azért jelen volt. Aligha láthatott volna a közérdeklődés egy ilyen kis helyen ennyi választott és még inkább kiválasztott, felnevelt és kinevelt tisztségviselőt, kádert, szakszervezeti szakértőt, alkalmazottat, titkárt, bizalmit, elnököt, alelnököt és sorolhatnánk. Ez a csekély létszám (bár történelmi léptékben jól hangzik a 300 résztvevő) továbbbra is jelzi az egykor tömegszervezetként elhíresült szakszervezetek aktuális vezérkarának, hogy a dolgozók bevonása nélküli szolidaritási tüntetések ideje lejárt.Ha összejövünk háromszázan hatvan különféle szakszervezetből és négyféle konföderációból, azt be lehet állítani úgy, hogy az a szakszervezeti mozgalom széleskörű összefogása, de úgy is lehet értékelni, hogy a magyarországi szakszervezeti mozgalom rendszerváltás utáni »mozgalmi jellegének csúfos bukása«.”