A cél a hazai civil szektor erősítése, hogy a civil szervezetek a demokrácia fejlesztésében, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés erősítésében hatékonyabban tudjanak közreműködni. Interjú.
„Lázár János és a kormányzat sok konfliktusba keveredett az új ciklus legelején. Meglepődtek, hogy Önök is célkeresztbe kerültek?
Igen is meg nem is, ez nem most kezdődött. Az első sajtóbeli támadások már tavaly nyáron történtek, a Heti Válaszban jelent meg két cikk is. Tudnivaló, hogy az első támogatási döntéseket tavaly nyáron hoztuk meg, amikor nyilvánosságra hoztuk a támogatottak listáját, akkor jelentek ezek meg. Az egyik kifejezetten az LMP-s kapcsolattal foglalkozott, gyakorlatilag a mostani vádak az akkoriak megismétlése. A másik témája pedig a Soros-közeliség volt, amelyet idén szintén megismételtek. De akkor ez csak két cikk volt, különösebb visszhang nélkül, de jelzésértékű volt, hogy nem azt az irányt képviseljük, amit a kormányzat jónak látna. Az már később került csak nyilvánosságra, hogy amikor a Finanszírozási Mechanizmus Iroda kiválasztott minket 2012-ben, akkor is elég jelentős huzavona volt a magyar kormányzattal. Noha a döntés arról, hogy ki bonyolíthatja le a pályázatokat, a támogatóé, azonban a kormánynak konzultációs joga van, s ők távolról sem minket szerettek volna ebben a szerepben látni. De ez akkor még teljesen a kulisszák mögött játszódott. Most azért kapott ez a dolog sokkal nagyobb felületet, mivel ott kezdődött, hogy Lázár János levelet ír a norvégoknak.
Mi a véleménye arról, hogy a kormány szerint balliberális szervezeteket támogattak az alap pénzéből?
Amit ebben a helyzetben elhanyagoltak, az az, hogy a Norvég Civil Támogatási Alapnak vannak meghatározott céljai és prioritásai, s ezeket nem is mi találtuk ki, hanem a támogatók. Mind a 16 országban ezek egységesen vannak meghatározva, s természetesen mi egyet is értünk ezekkel. Ezek a célok tehát: a hazai civil szektor erősítése, annak érdekében, hogy a civil szervezetek a demokrácia fejlesztésében, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés erősítésében hatékonyabban tudjanak közreműködni. Olyan prioritási területeket használnak itt a támogatók, mint emberi jogok, kisebbségi jogok, esélyegyenlőség, antirasszizmus, társadalmi részvétel, jó kormányzás. Az NCTA tehát nagyon határozottan értékorientált, s ezek mentén is dolgoztunk mi konkrét pályázati felhívásokat, s nyilván ezen értékek mentén működő szervezetek kaptak támogatást. Ebből persze fakadhat az, hogy kaptak, s valószínűleg még kapni is fognak olyan szervezetek támogatást, amelyek kritikusak a kormánnyal szemben. De azt is hozzá kell tenni, hogy ezek a szervezetek nem csak ezzel a kormánnyal szemben kritikusak. Akiket itt felsoroltak, azok kizárólag jogvédő szervezetek, nőszervezetek és melegjogi szervezetek. Az ő túlnyomó részük már 10-15-20 éve tevékenykedik, s az aktuális kormányzat politikájával kapcsolatos véleményüket kifejtik, akár kritikusan is, függetlenül a kormány színétől.”