Bizet és a rasszizmus

„A nemtelen és hányingerkeltő egyszerűséggel csak »cigánylánynak« nevezett főszereplőnővel tehát kendőzetlenül és eltagadhatatlanul azt mondatja ki a hazájában amúgy megbukott operaszerző, hogy a cigányok nem ismerik a törvényt. Tehát nem tartják be, nem tisztelik azt. Mindezt persze a jól ismert, alattomos módszerrel, közvetve érzékelteti, a szerelmet használva egyféle metaforaként. Persze jól tudjuk, mindez mit is akar sejtetni. Mit sejtetni! Hiszen ordít erről az egy kiszólásról is, hogy mit is kell tudni a »cigányokról« – Bizet szerint. 

Mindezt 2014 nyarán, a Margitszigeten, Budapest szívében. ersze, nem csak erről van itt szó. Pontosabban csak erről – ti. a torz előítéletekről – van itt szó, de igen diverzifikált, »sokszínű« formában. A Front National és Jean-Marie Le Pen előképeként is számon tartott Bizet nem csak, hogy megalkotja az »öngyűlölő cigány« képét, de részletesen be is mutatja a hozzájuk kapcsolódó előítéleteket. Így például, hogy a cigányok csak a kártyavetéshez, az ivászathoz és a bűnözéshez értenek. Na meg persze a féktelen bujálkodáshoz, szerelmeskedéshez. A szegény cigánylányt orvul kihasználó Don José persze drámai hősként ábrázoltatik.(...)

Nem mondhatunk mást, mint hogy ilyennek nincs helye egy progresszív, nyugatos demokráciában – pontosabban nem lenne! Mert hogy Magyarország már rég, de legalábbis 2010 tavasza óta nem az.”