Enciklopédia született a nagy magyar tragédiáról
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
Petike egy olyan párt színeiben indult, ahol a politikusok folytonosan egymást stírölik, hátha kiderül a másikról, hogy volt egy zsidó nagymamája.
„Petike egy olyan párt színeiben indult, ahol a politikusok folytonosan egymást stírölik, hátha kiderül a másikról, hogy volt egy zsidó nagymamája. A néger, meg a kínai felmenőkkel rendelkező párttagokat már korábban kiszűrte a párt éles szemű vezetése, de az orrcentizés know-howja még nem teljesen letisztult, habár Gyöngyösimarcinak már voltak ötletei. Mert Petike egy olyan párt színeiben indul, akire csak az szavazhat, akinek nem volt zsidó nagymája. Illetve, ha volt, akkor a szavazatszámláló bizottságnak, lesütött szemmel, töredelmesen bevallja. (…)
Jobb, ha tőlünk tudod Petike: manapság az embereket sokkal jobban érdekli, kik voltak azok az emberek, akik mondjuk másik embereket bántottak. Ki verte szét például a Szerb Antal fejét puskatussal? Vagy ki verte le a másik veséjét, ki sütögette vasalóval a másik talpát, ki akasztgatott ideológiai alapon. A legtöbbünk ugyanis már megértette, hogy vannak bestiális ideológiák, és vannak, akik annyira retardáltak, hogy ezeket kiszolgálják. Úgyhogy ha legközelebb Te, vagy a pártod megnyilvánul, azt szeretnénk tudni, voltak e nácik, ÁVO-sok vagy munkásőrök a felmenők közt. És hogy ezt helyre tettétek a magatokban. A zsidó nagymama emlegetése ugyanis egy semmi. Nem hivatkozási alap, nem viszonyítási pont.”