Na, ettől a bankoknál is elszakadhat a cérna!

„Valójában a sok-sok különböző típus között voltak olyan devizahitelek is, amelyeknél volt valódi átváltás. A legtöbb hitelnél pedig a konverziónak volt valamilyen költsége (ezt swapnak hívják), de abban mindenképpen teljesen igaza volt a Kúriának, hogy a lakossági eladási és vételi marzsok felszámolása erősen túlzó, ily módon tisztességtelen volt.

Ahogy bizonyára az egyoldalú kamatemeléseknél is túlságosan könnyen fogott a hőskorban a bankok ceruzája. De azért azt, hogy a pénzügyi válság idején a bankok devizaforrásai ne drágultak volna, elég nehéz lenne szakmailag megindokolni.

Na de most jön a lényeg: az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések kezelése egy nem elhanyagolható, de korántsem a leglényegesebb eleme a probléma kezelésének. Sokkal fontosabb a forintosítás mikéntje, hiszen állítólag Karácsonyra már minden devizahitelt kivezetnek a portfóliókból, és az is fontos lenne, hogy a bajba jutottakon, a késedelmeseken is segítsen valaki, bár erről még nem is nagyon volt szó.

Itt még óriási csalódások és/vagy óriási társadalmi költségek jöhetnek. A politikus majd a lakosság nagymértékű és szavazatokra konvertálható megsegítésében, egyfelől méretes banki terhekben fog gondolkodni, míg a józanabb közgazdászok majd megpróbálják elmagyarázni, hogy ez csak ideig-óráig megoldás, valójában nem szabad veszélyeztetni az ország stabilitását.”