Orbánista-kerényista építész lettem hirtelen. Senki nem kérdezett minket az elmúlt fél év alatt, most viszont mindenki mindent tudni vél. Pedig nem vagyok csókos.
„Orbánista-kerényista építész lettem hirtelen. Senki nem kérdezett minket az elmúlt fél év alatt, most viszont mindenki mindent tudni vél. Arról, hogy hol állok, aki kicsit is kíváncsi rám, és képes az előítéletei mögül kilesni, a neten megtalálja írásaimat, szerepvállalásaimat, különös tekintettel ajánlom azoknak, akik a monitor mögül üzengetnek. Tehát magyarul: nem vagyok csókos.
Mi a bűnöm? Elvállaltam Sárkány Sándor koncepciójának megvalósítását. Egy építész egy nem építészét. Ami most ellenem folyik, az – ahogy egyik kommentelő barátom – félve mondom, nehogy ráragasszam a leprát - találóan fogalmaz - verbális lincselés. Én inkább karaktergyilkosságnak nevezném. A gyűlölködésnek, előítéleteknek és mucsais lesajnálásnak magasiskoláját hajtják végre tanult kollégáim, közben szakadék tátong a közízlés és az elitista stílusdiktatúrák és trendek közt.
Igen, így lehet egy pillanat alatt valakit kiradírozni, nem törődve szakmai eredményeivel, morális tartásával, mindez elszállt, mint a füst. Elég mélyen vagyok-e már? Kitiltotok a Műegyetemről is? Rúgjatok belém még párat. Állom a sarat. Én ebben az országban élek, nem kívánok távozni.
De köszönöm azoknak a keveseknek, akiket zavar ez a vehemens támadás, és a kérdéseket árnyaltabban igyekeznek feltenni.
Hogy én miért veszek részt egy ilyen rendszerben, egy ilyen versenyben? Én, aki a »Betelt a pohár«-t írtam? Nem volt rá partner, barátaim. Ha ezeket a kereteket teremtettük maguknak, akkor ebben kell létezni, ennek a konzekvenciáit levonni, és elszenvedni, ha kell. Én ezt teszem, és nem nagyon látom, hogy bárki nyíltan felvállalná döntései vagy mulasztásai következményeit. Jobb megúszni, és sasszézni. A zsüritag aláírja a petíciót? Ez olyan, mint mikor Horn Gyula miniszterelnök felkiáltott: itt nincs közbiztonság!
Azonkívül itt most már nem erről van szó. Orvosolja-e a helyzetet, ha a Malom épül meg? Nem. Akkor minden aláíró megnyugodna, és menne minden tovább, mint eddig. Ezt én nem akarom. Kínos a dumám? Felvállalom.
Egy régi, intellektualizmusba dermedt világ döglődik egy háború küszöbén. Ahelyett, hogy erről beszélnénk, és egy élhető jövő alapjait kezdenénk lerakni, egymást gyalázzuk, alázzuk, mintha ez lenne a legfontosabb. Mintha a jövő egy kis szeletét időnek előtte megidéznénk. Bellum Omnes Contra Omnes. Mindenki háborúja mindenki ellen.
Az Alakor arról az élhető jövőről szól. Dadogva, bumfordian, amatőr módon, szakmaiatlanul. De szól. Én azt hiszem, megértettem valamit belőle, ezért vállaltam, hogy egy nemépítésznek segítek. Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok. S ami marad belőle, az nem stílusok, trendek, hanem valami, ami az életet menti át. Egy búzaföld egy sámándob közepén. Tök abszurd, nem?”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
