Menetrend néven indított blogot Mink András történész a vidéki zsidóság 1944-es deportálásának kegyetlen mindennapjairól. A blogon minden nap egy települést emel majd ki a szerző, ahonnan hetven éve szerelvényeket indítottak a Német Birodalom felé.
A korábban városi, városszéli gettókba, csillagos házakba telepített vidéki zsidóság deportálása május 14-én kezdődött és július 9-én ért véget − ezt az 57 napot fogja feldolgozni a blog, minden nap kiemelve egy-egy települést, feltüntetve a deportáltak számát. Az Adolf Eichmann közreműködésével, illetve a magyar államgépezet segítségével végrehajtott majdnem két hónapos akció során 437 ezer embert deportáltak. Az elhurcoltak 87 százaléka meghalt.
Hetven éve, május 14-én például Nyíregyházáról 3200, Munkácsról 3169 zsidó származású magyar állampolgárt deportáltak. Az akció szigorú menetrend szerint zajlott:
„A gettóba terelt zsidók deportálását az I. zónában kezdték, amely Északkelet-Magyarországot és az 1939-ben újra elfoglalt Kárpátalját foglalta magába. A II. zóna az 1940 augusztusi második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyt foglalta magába. A III. zóna az Észak-Magyarországot, beleértve az 1938 novemberi I. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült felvidéki területeket. A IV. zóna a Dunától keletre elterülő alföldi területeket foglalta magába, az V. zóna pedig a Nyugat-Magyarország területeit. Végül a VI. zóna a fővárost és környékét foglalta magában.”
A nyitóbejegyzés szerint az adatokat már publikált művekből, például Randolph L. Braham, A népirtás politikája c. 1997-es könyvéből veszi a szerző, mivel a „a magyarországi deportálások teljes földrajzi atlasza még nem áll rendelkezésre”. Éppen ezért pontos képet is nehéz adni, az adatok helyenként ellentmondásosak lehetnek, ezek korrekciójához további kutatásokra lenne szükség.
Mindezt úgy, hogy 2019-ben még 214 milliárd forintos tartalékot hagytak a főváros kasszájában, az iparűzési adóból pedig minden eddiginél több bevétel érkezik.
Pedig ő elvárta volna, hogy a nyugatról importált antiszemitizmust kétpofára zabáló és visszaböfögő progresszívék legújabb üdvöskéjét rajongja az illető asszonyság.
Hogyan alakította át a digitális világ a politikát és a kampányokat? Milyen technikákkal lehet meggyőzni ma a választókat, és mit szólnak mindehhez a fiatalok?
Egy ismeretlen történészből lett Lengyelország elnöke. Karol Nawrocki győzelme nemcsak Donald Tusk kormányát gyengítheti meg, de új korszakot is nyithat a magyar-lengyel kapcsolatokban. Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértővel beszélgettek az InfoRádió Aréna című műsorában.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
p
0
1
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 135 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A pontosságra, ha törekedni akarsz, megsüvegelendő, bár itt ez nem jön le.
Amúgy pedig jobban teszed, ha a sz...rásodat arra használod csak, ami.
Olyannyira turbózod: egyszer csak visszahullik rád.
Jó lenne, ha az évi 365 holokausztemléknapból egyet kineveznének nemholokausztemléknappá. Csakhogy kifújhassa magát a jónép, és erőt gyűjtsön az újabb 364 holokausztemléknap túléléséhez.