Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A csalódásból és kábulatból ocsúdás, az ocsúdásból eszmélődés, az eszmélődésből értékelés és elemzés, mindezekből pedig valami értelmes szellemi termék születhetett volna. Hát egy frászt.
„Szinte üdítő kivétel a nagy harcos, Mesterházy Attila. Ő legalább tanult valamit a sok kudarcból. Odalökték eleve veszítőnek 2010-ben miniszterelnök-jelöltnek, ez még rendben van, egy pártelnöknek becsületből ezt meg kell csinálnia. Meg is tette. De most, 2014-ben? Odarakták elé (kik?) Bajnait, őt még valahogy lebrusztolta. Aztán odarakták mögé (kik?) Gyurcsányt, Fodort, Karácsonyt, Kunczét, a nagy kormányváltókat, az eredmény ismert. De Mesterházy legalább tett valamit. Azt, ami a legfontosabb. Megújult. Újra növeszti bajuszát és körszakállát, azt, amit néhány éve még megmondói, piárosai és stylistjei megtiltottak. Csakazértis! Úgy néz ki, ez az egyetlen megújulás egyelőre a baloldalon.
És akkor még nem beszéltünk valakiről. No nem Gyurcsányról, mert ő más dimenzió, más bolygó. Egyszer már leírtam, hogy ufó, legalábbis unidentified, flying, legfeljebb nem object, hanem subject. Mi az hogy, nagyon is.
Hát akkor kiről lehet szó, persze, hogy Bajnairól. Ez a visszafogott, szerény futballkapus, volt miniszterelnök, igazi Bourbon. Azt már elfelejtettük, hogy egy éve közölte a közrádióban, hogy jövőre ő lesz Magyarország miniszterelnöke. (Nem ő lett.) Azt is, hogy a kampányban végigputyinozta, orosz-szovjet gyarmatozta az országot.
Hiába jött el az ocsúdás, az eszmélődés ideje, megint megszólalt.
Azt mondta, hogy kijózanító vereséget szenvedett a demokratikus ellenzék. (Igaza van, de most már ideje lenne kijózanodni.)
Azt mondta, hogy ebből úgy lehet tanulni, ha szembenéznek a hibáikkal, szerinte ez a házi feladatuk. (Igaza van, bár ezt már az SZKP hatszázötvenedik kongresszusán is hallottuk.)
Azt mondta, hogy a legnagyobb hiba az volt, hogy nem volt olyan vonzó ajánlatuk Magyarország polgárainak, ami miatt a kormányváltást akarók rájuk szavaztak volna. (Igaza van, tényleg nem volt vonzó ajánlatuk.) (...)
Azt mondta, hogy sokszor kötöttek kompromisszumot a megújulás kárára, hogy az összefogás létrejöhessen, végül ez is kevés volt a kormányváltáshoz. (Igaza van, kevés volt, de még mennyire.) (...)
Azt mondta, az ország szerinte sok szempontból jobb állapotban volt, amikor átadta Orbán Viktornak, mint most, amikor újabb ciklusát kezdi a kormányfő. (Röhej, fogjuk vissza magunkat, nincs igaza.)
Azt mondta, hogy az európai parlamenti kampányban úgy küzd majd, mintha az életéért küzdene. (Hát akkor küzdjön, bár ki sem akar menni.)
Ez a nagy baloldali eszmélődés és megújulás.”