Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
A terhesség megszakítása az állapotos nő súlyos válsághelyzetére való hivatkozással ellentétes az Alaptörvény magzati élet védelmére vonatkozó rendelkezésével.
„Ha az állapotos nő testi, lelki megrendülése, illetve társadalmi ellehetetlenülése képes korlátozni egy Alaptörvényben biztosított alapvető jogot – a magzat életének fogantatástól kezdődő védelmét – akkor az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén ugyanolyan alkotmányos védelemben részesül, mint a magzat élete. Ebből következően az erre vonatkozó alapvető, Alaptörvény szintű védelemnek szerepelnie kellene valahol az Alaptörvényben. Ilyen rendelkezést azonban nem találunk. Az állapotos nő testi, lelki megrendüléséhez illetve társadalmi ellehetetlenüléséhez nem kapcsolódik Alaptörvényben biztosított alapvető alkotmányos védelem. Nézetem szerint ez egyébként helyes, hiszen testi, lelki megrendülés, illetve társadalmi ellehetetlenülés nem kizárólag állapotos nő esetében lehetséges, így, ha az állapotos nő ilyen helyzetben alkotmányos védelmet kapna azzal az Alaptörvény a többi, hasonló helyzetben lévő, de nem állapotos nő, illetve akár férfi rovására helyezné indokolatlanul előnyösebb jogi státuszba. (...)
Viszont ha ez így van, akkor kizárt, hogy testi, lelki megrendülés, illetve társadalmi ellehetetlenülés okozta súlyos válsághelyzet miatt a terhesség megszakítása az Alaptörvényben foglaltakkal összhangban állna. A 48/1998. (XI. 23.) AB határozat értelmében a súlyos válsághelyzet egyfajta »szociális indikációt« fed, vagyis ebben az esetben egyértelműen nem orvosi, etikai, vagy a magzat életére vonatkozó genetikai-teratológiai indikációról van szó. A súlyos válsághelyzetre való hivatkozás a terhesség megszakítása kapcsán tehát kiüresíti az Alaptörvény magzati élet védelméről szóló rendelkezését, hiszen ebben az esetben egy olyan helyzet, ami nem részesül alkotmányos védelemben, felülírja egy Alaptörvényben biztosított alapvető jog tartalmát, amit elvileg, az Alaptörvény értelmében csak egy másik alapvető jog korlátozhatna. (...)
Nézetem szerint tehát megállapítható, hogy a terhesség megszakítása az állapotos nő súlyos válsághelyzetére való hivatkozással ellentétes az Alaptörvény magzati élet védelmére vonatkozó rendelkezésével, mert egy olyan élethelyzet, amelyhez semmilyen Alaptörvényben biztosított alapvető jog nem kapcsolódik, teljesen kiüresíti és tartalmatlanná tesz egy olyan Alaptörvényben biztosított alapvető jogot, amit az Alaptörvény szerint csak egy másik alapvető jog korlátozhatna.”