Apák és fiúk – Gréczy Zsolt primitív nácizása

„Csütörtök reggel megvolt a szokásos házbizottsági ülés. A házbizottsági ülések -és jegyzőkönyvek- zártak (tőlem persze akár nyilvánosak is lehetnek, de miután nem azok, az ember a mondandóját is olykor kevésbé cizelláltan adja elő). Így ciklus kezdetén a Házbizottságon a következő heti napirenden kívül számtalan technikai részletkérdést is tisztázni kell. Most például a házvezetés a frakciók elé tárt egy »rendkívül fajsúlyos« kérdést: a szakértői páholyok elosztásának rendjét.

Az elmúlt négy évben a Jobbikkal közösen használtunk egy szakértői páholyt, részben LMP-ként, majd függetlenként, illetve a szakadárjainkkal együtt. Ennek az oka egyszerű volt, ti. a töretlen gyakorlat alapján, mindenkinek a szakértői a hozzá legközelebb eső páholyban foglalnak helyet. A házvezetés javaslata folytán a Jobbik és az LMP frakciója továbbra is közösen használ egy szakértői páholyt, míg a szocialisták mellé kerülnek a velük közös listán bekerült függetlenek szakértői, külön páholy illeti meg a kormánypártiakat, s vmiért két páholyt is használhatnak a parlamenti államtitkárok szakértői.

Őszintén szólva, rohadtul nem érdekelt az egész kérdés, tudomásul vettem az eddigi helyzetet: nyilván, ha választást nyerünk, nekünk is önálló páholyunk lesz A jobbikos képviselő azonban a házbizottsági ülés vége felé jelezte, hogy ők bizony nem szeretnének az LMP-vel közös páholyt használni a továbbiakban, kifogásolta, hogy az államtitkári szakértők két páholyt is elfoglalnak, majd javasolta, hogy az LMP-t »költöztessék össze« a függetlenekkel.

Namármost én alapvetően úgy vok vele, hogy az ülésteremben, az irodaházban, vagy a szakértői páholyokban alapvetően nem azért ülünk a másikkal egymás mellett, mert politikailag annyira jóban vagyunk, hanem azért, mert a választói akarat így határozott. A jobbikos felvetésre elmondtam, hogy bár kezdetben voltak villongások és összezördülések a közös páholyban, de aztán megszoktuk a helyzetet. Éppen ezért semmi bajunk nincs azzal, ha a házvezetés javaslata alapján az eddigi rend marad fenn, de azt is el tudjuk fogadni, ha például az üléstermi elhelyezésünkhöz szintén közel eső államtitkári szakértői páholyba költöztetik a mieinket.

Annyit jeleztem, ha már kinyílik ez a kérdés, az LMP – az előzmények miatt- frakcióként nem szeretne a függetlenekkel közös »keretezésbe« kerülne. Ennek két oka van és egyik sem az ideológiai közelség-távolság tartományába tartozik. A választópolgároktól jogot kaptunk a frakcióalakításra, megharcoltunk érte, megtapasztaltuk a független létet is közben, de sikerült és pont. S azt sem akarom elhallgatni, hogy a függetlenek egy részénél nem vadidegenekről van szó, hanem olyanokról, akik tevékeny részt vállaltak a frakciónk tavalyi felrobbantásában, s ezért, ha lehet, kerülnénk a közelségüket. Nem ideológiai, hanem – talán érthető – emberi okokból. Ezzel együtt az egész páholy-használati kérdés különösebben nem rázott meg, kicsit viccesnek is találtam a helyzetet.

Aztán a zárt ülési jegyzőkönyv vhogy elkerült a DK-hoz. Gréczy Zsolt nyomban lecsapott rá, mint gyöngytyúk a langyos takonyra és kerekített egy förmedvényt, ahová felmenőimet is belekeverve, vhogy eljutott odáig, hogy én valójában náci-szimpatizáns vok. Aha. Na, ennél nincs lejjebb. Az apákésfiúkos primitív nácizással ez a színtársulat ugyanoda kerül, mint a rasszisták: kívül a civilzációs normákon. Mégis, ha vmilyen baleset folytán 2018-ban jogot szereznének a frakcióalakításra, esküszöm nem fogom kifogásolni, ha közös szakértői páholyon kellene osztoznunk. Ja, majd elfelejtettem: 2011. őszén egyetlen képviselő akadt a Házban, aki plenáris ülésen kiállt a DK – akkori Házszabályon alapuló – frakcióalakítási joga mellett. Én voltam az. És nem azért, mert Gyurcsány-szimpatizáns lennék.”