Eurovíziós képmutatás

„Egyik ismerősöm elsős kisfia pénteken azzal jött haza az iskolából, hogy másnap sokáig szeretne tévézni, mert látni akarja a csúnya nénit. Aztán arról faggatta a szüleit, miért nőtt szakálla a néninek. Olyan kérdésre kellett elfogadható választ adniuk, ami számukra is rejtély. Aznap a szakállas néni volt a beszédtéma a suliban. (...)

Sokak szerint Európa a dalversenyen a toleranciára szavazott. A mindennapi életben azonban korántsem vagyunk ilyen elfogadók. A zeneipar sem az, Conchita a valós zenei életben nem állja meg a helyét. Győzelme csak kis részben a sokszínű Európa lenyomata, javarészt a szenzációéhségünknek köszönhető. Most ideig-óráig jóllaktunk.

Az Eurovíziós Dalfesztivál jövője semmi jóval nem kecsegtet. A mostani tanulsága az, hogy a dalnak nincs nagy szerepe, az előadó a lényeg. Minél extrémebb, annál jobb.”