Sláger kontra Class FM: egy pályázat utóélete

„A választottbíróság a Slágernek azt az érvelését is elutasította, hogy a Sláger Rádiót, mint az adott frekvenciát korábban használó műsorszolgáltatót a pályázati szabályok alapján minden más pályázóval szemben valamiféle előny illette volna meg. A bíróság szerint a rádió által hivatkozott szabályok az országos frekvencia újrapályáztatására nem vonatkoztak. Így ez az előny sem minősül olyan vagyoni értékű jognak, amelynek elvonása megalapozza a választottbírósági eljárást.

A választottbíróság a döntését végső soron arra alapozta, hogy önmagában a pályázati eljárásban való részvétel nem hoz létre a bíróság joghatóságát megalapozó vagyoni jogot. Valójában nem vizsgálta a bíróság a Slágernek azt érvét, hogy a jogszerű, tisztességes pályázati eljárás eredményeként a Sláger a pályázat egyetlen lehetséges nyertese lett volna, és őt illette volna az a műsorszolgáltatási jogosultság, ami már egyértelműen a választottbíróság joghatóságát megalapozó vagyoni jog. Pedig ahhoz, hogy a joghatóság kérdésében, mint az eljárás lefolytatásának előfeltételét jelentő kérdésben megalapozott döntést hozzon, azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy valóban a Sláger nyerte volna a jogszerű pályázati eljárást. Ennek az elmulasztása azért is nehezen érthető, mert az ítélet többször utal arra, hogy az ORTT eljárása egyértelműen jogsértő volt. Ebből pedig annyi biztosan következik, hogy a Sláger érvelése nem eleve alaptalan.

Az ítélet tehát meglehetősen szűk szeletét vizsgálja az ügynek. Egyáltalán nem az következik belőle, hogy a Class FM mégis jogszerűen szerezte meg a mai is használt, azóta jóárasított frekvenciáját. A választottbíróság a magyar Legfelsőbb Bíróság ezzel ellentétes ítéletét nemhogy nem írja fölül, de kifejezetten adottságnak tekinti. A választottbíróság mindössze annyit vizsgált az eljárás során, hogy a Sláger Rádió és a Magyar Állam közötti vita alkalmas-e befektetővédelmi eljárás lefolytatására. A bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen helyzetet eredményezett volna a pályázati eljárás tisztességes lefolytatása. Pedig ha erre a kérdésre az a válasz, hogy a Sláger megnyerte volna a pályázatot, akkor máris láthatóvá válik az a vagyoni jog, amelynek kisajátítása megalapozta volna a választottbíróság eljárást. Az eljárás tartogatott volna még izgalmakat. Például ahhoz, hogy a Sláger a pályázat nyertese legyen, az adott frekvencián a Slágernek a Danubius pályázatát is ki kellett volna ütnie, hiszen a Danubius az ORTT-től magasabb pontszámot kapott.”