A nettó minimálbér emelése legalább a létminimum szintjére nem csak morális kötelezettségünk, hanem még a termelékenységi és így a bérfelzárkózásunkat is szolgálja.
„Amennyiben egy országban a termelékenység növekedéséhez képest tartósan és jelentősen elszaladnak a bérek, az az ország veszít versenyképességéből, kiárazódik a piacról és csökkenni fog a munkahelyek száma. Más szempontból megfogalmazva: egy adott gazdaságban csak akkor emelkedhetnek tartósan és fenntarthatóan a munkabérek, ha emelkedik a termelékenység is. Ez az összefüggés szerencsére meglehetősen ismert már, elsősorban hála Oblath Gábor írásainak. Sajnos azonban pontosan ez az összefüggés okozza a széles körben tapasztalt álfelelősségteljesség jelenségét. Amikor a téma előkerül, a dolgot őszintén és komolyan gondoló politikusok és rajongóik sora azonnal figyelmeztet minket: ennyire »bénák« vagyunk, ennyit érdemlünk, előbb a teljesítmény, aztán a pénz! Követelőzni mindenki tud!
Ez a látszólag felelősségteljes hozzáállás azonban valójában végiggondolatlan. Kulcsfontosságú valóban a termelékenység alakulása, de azonnal felmerül a kérdés, hogy mi határozza azt meg. Mitől tudna az nőni, hiszen az uniós csatlakozás óta inkább távolodás figyelhető meg, mint közeledés? (...)
A nyugat- és észak-európai országokban a 10-15 euró körüli óránkénti minimálbér/bérpadló miatt semmilyen termelési fázis nem éri meg, melynek az óránkénti termelékenysége nem haladja meg ezeket a szinteket. Kelet-Európában viszont ezek a termelési fázisok jövedelmezően telepíthetők, hiszen a minimálbérek csak 2 euró környékén jelentenek alsó korlátot.
Mindebből szinte automatikusan következik, hogy a tőke szabad áramlása miatt az alacsony hozzáadott értékű termelés Kelet-Európába áramlik, míg Nyugat- és Észak-Európában csak a magas hozzáadott értékű termelés marad. Mindez azt is okozza, hogy a keletiek egy órára jutó termelékenysége, és emiatt relatív bérei tartósan alacsonyak maradnak, miközben a nyugatiak termelékenysége és ebből következően a bérei is nőnek. A passzívan a transznacionális cégekre építő gazdasági modell tehát divergenciához és nem konvergenciához vezet. Mindezt az is bizonyítja, hogy ha csupán a nyugat- és észak-európai országokat nézzük, sokkal gyengébb összefüggést találunk a termelékenység és a bérek között!”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A nyugatiak száz évvel ezelőtt egyszer már az életünkre törtek.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Az ottaniak szemében Magyarország kulcsállam az Európai Unióban.
Mutatjuk a számokat!
Közösségi oldalán üzent a miniszterelnök.
Majka mindig nagyon érezte a néplelket, ha ő most ebből kihátrál, annak is van másodlagos jelentése.
