Mennyire antikapitalista a magyar szélsőjobb?

„Míg nemzetközi szinten találhatunk arra példát, hogy a szélsőjobboldal ideológiai kavalkádjába időnként belefér a kapitalizmus elfogadása, addig a Magyarországi esetben ez aligha mondható el. A hazai szélsőjobboldal ugyanis hagyományosan antikapitalista eszméket vall.

A 19. század utolsó harmadától kibontakozó modern antiszemitizmus Magyarországon is szorosan összefüggött a kapitalizmus elutasításával, a gazdasági és a társadalmi átalakulás nyomán jelentkező bűnbakképzéssel és összeesküvés-elméleti gondolkodással. A zsidókat – akik Magyarországon különösen fontos szerepet játszottak a polgárosodásban – a káros társadalmi fejlődésként felfogott kapitalizmus legfőbb hordozóinak tekintették. Ez a felfogás jellemzte a két világháború között egyre erősebbé váló magyar szélsőjobboldalt is, majd – más európai országoktól eltérően – a rendszerváltás után újjáéledő mai magyar szélsőjobboldalnak szintén ez a nézet vált egyik legfőbb meghatározójává. (…)

Ugyanakkor a magyar szélsőjobboldal kapitalizmus-ellenessége nem pusztán a komplex világmagyarázattá emelt antiszemitizmusban érhető tetten, hanem gazdaság- és társadalompolitikai elképzeléseiben is. Eszméikben és írott politikai programjaikban egyaránt megjelenik a társadalom átalakításának radikális terve, amelyhez az erős, a folyamatokba beavatkozni képes állam óhajtása, a központosított tervgazdaság megvalósításának vágya és a jobboldali értelemben vett kollektivista szemlélet társul. Mindez legtisztábban a két világháború közötti magyar szélsőjobboldalra volt jellemző, de burkoltabb formában egyes elemek jelen vannak napjaink szélsőjobboldali politikájában is.”