„Megszűnik a Galamus-csoport. Így döntött a csoport. Marad a Galamus honlap, erősen megcsonkított formában, pusztán véleményközlő oldalként. Így döntöttem én, a többiek hozzájárulásával, de őszintén szólva nem azért, mert tényleg nagyon nehéz megválni ettől a kínkeserves munkával és körülmények közt négy és fél évig fenntartott szellemi gyerektől, hanem mert mások, szerzőink és olvasóink, velünk ellentétben, fontosnak tartják, hogy legalább véleményközlő fórumként megmaradjon.
Május végéig lesznek hazai, külföldi és sporthírek, nem lesz könyv- és folyóirat-ajánlónk, és ma közlünk utoljára olvasói leveleket (lásd ehhez Kelemen László javaslatát), de természetesen a Facebookon továbbra is lehet véleményezni a véleményeket. Nem csinálok-szerkesztek kiemelt híreket sem (ez már több mint egy hónapja így van). Négy és fél év után újra és újra összefoglalni Orbán és a társai napi hazugságait, kiemelni belőlük ugyanazokat az emberhez méltatlan beszédfordulatokat, összegyűjteni a hatalmi visszaéléseknek, az ország lerablásának újabb és újabb bizonyítékait, nincs értelme. Mindent tudunk róluk. Nincs értelme újra nap mint nap megmutatni, miféle szellemi-erkölcsi-kulturális mélyrepülés az, amelyben élünk, mert tudjuk. Az a harminc-negyvenezer ember, aki így négy és félév után a Galamust jobb napokon olvassa, tudja, és ők sajnos tényleg zárvány ebben az országban.
Ami megmarad: a nagy és kis véleményírások (a középső cikkek és a napi apró), és amíg Horváth Júlia hajlandó a külföldi cikkeket fordítani, én hajlandó vagyok azokat is megszerkeszteni.”