Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Feltalálták a zsebre vágható Európát. Jól jön a zsebünkbe, ami onnan kapható, de a kormány orra előtt lobogtatni, emlegetni, hivatkozni rá, nem helyes és nem tanácsos.
„Semjén a zavaró zászlót a gondos háziasszonyok mozdulatával a lehető legapróbbra hajtogatta, ügyes kezekkel az éleket is elsimította, majd némi ide-odatologatás után kettejük közé helyezte. Kicsit mindegyikükhöz tartozik, kicsit egyikükhöz sem, amúgy is már csak akkorka, hogy nem kell zavartatniuk magukat miatta. Mondhatnám, zseniális megoldás! Ha egy hétig ütnek, akkor sem jutott volna eszembe! Hiába, nem is lesz belőlem miniszterelnök-helyettes, ezt megint elpackáztam.
Azért idézem fel ilyen aprólékosan a részleteket, mert a jelenetet szimbolikusnak vélem. Orbánéknak persze kell Európa (pénz, paripa, presztízs), de ha lehet, itthonra nagyon is kicsike méretben. Nem kell azoknak a csillagoknak, pláne az európai értékeknek olyan szembetűnően látszaniuk.. Feltalálták a zsebre vágható Európát. Jól jön a zsebünkbe, ami onnan kapható, de a kormány orra előtt lobogtatni, emlegetni, hivatkozni rá, nem helyes és nem tanácsos.
Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a Fidesz mindet megtesz, hogy az Európai Parlamenti választásokat csendes unalomba fullassza. Komolyan aggódom, hogy lassan sikerül is neki. Az MSZP és a többi demokratikus párt kétségbeesett erőfeszítéssel próbál áttörni a közöny falán, de a kormány mintha »csendrendeletet« hirdetett volna a kampánnyal kapcsolatban. Hogy vitázni nem vitázik, azt már megszoktuk. Csak plakátok vannak, kétfenekű mondanivalóval, hiszen minden egyenes mondat csak belekeverné őket az Európával kapcsolatos ellentmondásos, zavaros viszonyukba. Ezért ma az európai Magyarországért kampányolóknak legfőbb ellenfele nem is a kormány alig létező mondanivalója, hanem ez a részben mesterségesen gerjesztett közöny.”