Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
Léteznek nem termő területek, amelyek papíron teremnek vagy olyan dűlők, amelyből egyik évben ötvenszer annyi szőlő jön le, mint más években.
„Agrárszektor.hu: Borászvélemények szerint katasztrofális hatása lehet az idei szőlőfelvásárlási árakra, hogy elárasztják az országot az Olaszországból származó, árletörő hatású olcsó importborok. A hivatalos statisztikák tavaly 409 ezer hektoliter olasz bor behozatalát rögzítik, de egyesek szerint a tényleges import elérhette akár az egymillió hektolitert is, mivel a behozott tételek jelentős része feketén kerül a piacra. A VM mennyire tartja súlyosnak a problémát?
Kiss Eliza: Az éves magyar lédig borimport mennyisége 2013-ban több mint félmillió hektoliter körül alakult. A behozott borászati termékek 99 százaléka az Európai Unió tagállamaiból, azon belül is elsősorban Olaszországból (97%) kerül hozzánk. Az importbor színesíti, bővíti a választékot, de aránya és fogyasztása általában véve nem számottevő a hazai borokéhoz képest. A hazánkba érkező olasz borok mennyisége az elmúlt két évben csökkenő tendenciát mutat, de az olasz import mintegy 98%-a a Kunsági borvidékre érkezik. A piaci zavart most az okozza, hogy az EU-ban és Magyarországon is jó volt a tavalyi szőlőtermés, megszűnt a keresleti piac.
A magasabb magyarországi termelési költségek miatt így a tömegbort előállító pincészetek kínálati ára nehezen tud a megváltozott piaci helyzethez igazodni. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet borra vonatkozó árinformációs jelentése szerint különösen a földrajzi jelzés nélküli, lédig kiszerelésű magyar vörös és rosé borok ára szakadt el jelentősen a hasonló, más tagállamokban termelt borok értékesítési árától. A magyar borok áringadozása igen jelentős a többi tagállam hasonló kategóriájú boraihoz képest. Változást hozhat azonban, hogy az új telepítésű alföldi szőlők nagy része az idén fordul termőre. A nagy mennyiségben ültetett Bianca fajta például komoly versenytársa lehet az olasz boroknak, hiszen azokhoz hasonlóan vékony, könnyed jellegű bort ad.
Agrárszektor.hu: Az olasz tömegborok importon belüli dominanciája mutatja, hogy az értékesítés jó üzlet lehet. Miért éri meg az importőröknek behozni az olasz borokat ahelyett, hogy kereskedőként a hazaiakat részesítenék előnyben?
K.E.: Az importőrök haszna az ÁFA nélküli zónában keresendő, hiszen vélhetően számla nélkül érkezik az olasz bor nagy része. Mivel a bor jövedéki termék, elviekben a hatóságoknak tudniuk kell annak mozgásáról. Olykor azonban »véletlenül« nálunk felejtődnek bizonyos bortételek, amelyeknek papír szerint nem Magyarország a célállomásuk, hanem más közösségi ország, így a hatóságok nem is keresik ezeket a tételeket. Természetesen folyamatos kockázatelemzéssel tudjuk, melyek a »visszaeső« cégek, ezek fokozott ellenőrzése a hatóság kiemelt feladatai között van.
Bár az ellenőrzést nehezíti, hogy a lebukott társaságok más néven is megjelenhetnek a piacon. Lehet látni a nyilvántartásokból, hol jelentenek le irreális termésátlagokat. Léteznek nem termő területek, amelyek papíron teremnek vagy olyan dűlők, amelyből egyik évben ötvenszer annyi szőlő jön le, mint más években.”