Hogyan írjunk ma újságot?
Mi lesz azokkal a bevándorlókkal, akik szétverték, felgyújtották Limoges-t? Semmi. Maradnak. És jönnek majd újak és újak.
Ft
Ft
31°C
17°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
07. 23.
szerda
Boldogság-töredékeink
2014. május 07. 12:44
Ameddig ki nem próbálja, addig én sem bizonyítgathatom neki, hogy Istennel boldogabb lesz az élete.
2014. május 07. 12:44
„A képeidről nyugalom, elégedettség árad.
Ez érdekes, mert amikor megkérdeztem az ismerőseimet, hogy melyik képemet gondolják boldognak, vagy elégedettnek, egy példát sem mondtak: inkább azt, hogy melankolikusak. Elgondolkodtam és rájöttem, hogy tényleg azok. Talán pár képem kiegyensúlyozottságot, boldogságot sugall, de a legtöbb melankóliát. Ha mégis kell példát mondanom, akkor egy esküvői képet választanék. A násznép áldoztatása folyik, a már férj és feleség összehajtja a fejét, a kép előterében pedig homályosan látszik a gyertya és a kereszt. Számomra ebben a fotóban kettejük egymásra találása és Isten is benne van. Ezt a pillanatot egy folyamat részének tekintem. Ismerem az ő élettörténetüket, tudom, hogy sokat dolgoztak ezért a kapcsolatért, és azt is, hogy nem lesz egy leányálom a házasság, sokat kell tenni érte. A kép mindebből egy kiragadott pillanat, mégis az egészet szimbolizálja. (...)
Szerinted az elégedettség hozzájárul ahhoz, hogy boldogok legyünk?
Talán ha elégedettek vagyunk magunkkal, akkor könnyebben leszünk boldogok, de ezt nehéz megmagyarázni. Alapvetően ez egy folyamat, egy vágyakozás: haladni a boldogság felé. S ebben csak egy fok az, hogy elégedett vagyok önmagammal. Sokszor kell nekünk, embereknek a megerősítés, az elfogadás, s hogy tudjuk, hogy szeretnek. Legalapvetőbb vágyunk, hogy a közösség, amelyben mozgunk, elismerjen, szeressen minket.
Vágyakozásnak mondtad a boldogságot. Persze sokféleképpen nevezhetnénk. Szerinted mennyire emberi, ill. isteni a boldogságérzés? Kell ahhoz Istenben hinnünk, hogy élhessük ezt az örömteli vágyakozást?
Úgy gondolom, hogy a teljes boldogságot ebben a földi életben nem érhetjük el, ez egy illúzió. Csak a halálunk után, s ehhez mindenképpen kell az Isten. Itt a Földön csak boldogság-töredékeket kaphatunk. Nem feltétlenül kell vallásosság, mert ha valaki jó ember, akkor tudja úgy élni az életét, hogy azzal önmagát és másokat is boldoggá tesz. Nyilván maradnak számára kérdések, mert csak emberek vagyunk. Én is hihetem azt, hogy teljes boldogságban élek, ő is. De e kettő más. Hogy mondod el egy olyan embernek, hogy jó a vanília fagyi, aki még sosem kóstolta? Sehogy. Ameddig ki nem próbálja, addig én sem bizonyítgathatom neki, hogy Istennel boldogabb lesz az élete. Persze, mindenképpen el kell fogadni azt, hogy ő hogyan gondolja a boldogságát. De azt hiszem, kicsi vagyok még ahhoz, hogy ilyenekben nagy igazságokat mondjak. Még olyan keveset láttam és tapasztaltam a világból.
Gyermekkorod óta fotózol, bizonyára rengeteg képed van már. Ha most így visszanéznéd őket egészen mostanáig, milyen látásmódváltozást vennél észre? Nem a technikára és a minőségre gondolok, hanem a hogyanokra, a nézőpontjaidra.
A régi turista fotóimon jó, ha rajta volt az ember feje a képen. De inkább mindig makróztam, természetfotókat készítettem. Nem fényképeztem embereket, mert nem láttam értelmét. Aztán kaptam olyan visszajelzéseket, hogy nagyon szépek a természetfotóim, de unalmasak. Megnéztem őket jobban, és tényleg azok voltak. Technikailag szinte tökéletesek, mert szépek rajta a színek, szép rajta a lepke, de nincsen bennük semmi. Az ember megnézi őket, és továbbmegy. Ezek azok a képek, amelyekhez oda tudsz írni egy idézetet. Most viszont néha tudok olyan képet is csinálni, ami igazán kifejez valamit: megállsz előtte, és igen, elgondolkodsz rajta. Rossz szó, hogy fejlődtem vagy fejlesztettem magamat, mert ezt nem én csináltam, ez egyszerűen csak így lett. Talán a személyiségem alakult.
A szépség és a mélység jut erről az eszembe. Van, ami csak úgy van, és az úgy jó: önmagáért. És van az, amiben látsz rétegeket, látod a történetét. Lehet tanulni ezt a mélység-érzetet? Lehet tanulni azt, hogy az apróságokban is örömünket leljük?
Látok magam körül pozitív példákat. Az egyik nagymamámra is gondolok most, akiben mindig megvolt az a fajta derű, amit kevés emberben találunk: róla még a szenvedései közepette is elhitted, hogy boldog. Néhány barátom úgy vallja, hogy a boldogság az egy döntés. Én is kicsit e felé hajlok. Ha boldog akarsz lenni, legyél és tegyél is érte! Amikor az imént végigjöttem az esőáztatta utcán, akkor konkrétan kerestem a szépet. Volt egy gyerek, aranyos kapucniban. Nyilván nem ettől vagy ilyen hasonló dolgoktól leszek boldog, mert nem ezt nevezem annak. Hosszú távon viszont ezektől az apróságoktól lehetek elégedettebb. Tehát ezt lehet tanulni, hiszek benne, akkor is, ha ez csak segítség az úton.”
Obama és a kárpátaljai magyar templom felgyújtása
Egész jó clickbait cím, nem? Próbálom utolérni a Független Objektív Sajtót (FOS), és ilyen jó telexes/hvg-s/444-es címeket adni a cikkeknek.
Kormányváltásra a Tiszáé a legjobb ajánlat, másra nem biztos
A Tisza senkivel nem szövetkezik, erős, országos brandet épít, nem mond semmi olyat, ami különösebben zavaró lenne a különböző világnézetű szavazóik számára.
Tucker Carlson teljesen kiakadt az ukrán kényszersorozásoktól: „Milyen alapon fogdosnak össze férfiakat, és viszik őket a halálba?” (VIDEÓ)
Külföld
Az amerikai politikai kommentátor csúnyán megorrolt az ukránokra, de a németeket is alaposan kiosztotta.
Csintalan Sándort is kiakasztotta Majka: „Ez bizony bűn!”
Belföld
„Igazságszolgáltatásért kiált” – írta Csintalan Sándor Majka botrányos produkciója után.
„Amikor először lenéztem a Földre, rádöbbentem, mennyire egyedül vagyunk” – exkluzív interjú Houstonból, Kapu Tiborral
Belföld
Kapu Tibor a Mandinernek adott első interjújában mesélte el, milyen érzés 20 napot tölteni a világűrben. A magyar űrhajós elárulta, hogyan zajlottak a kísérletek, milyen volt együtt dolgozni amerikai és orosz kollégákkal, és milyen lelki változást hozott számára a súlytalanság.
Kutatás: 10-ből 6-an örülnek az első lakásvásárlók kedvezményes hitelének
A lakosság körében nagy népszerűségnek örvend a kormány új intézkedése.
Kiszivárgott: gyerekek tervezik Oroszország katonai drónjait, amiket Ukrajnában is bevetnek
Külföld
A hatóságok szupertehetséges gyerekeket is bevonnak a drónok tervezésébe és tesztelésébe.
Összesen 15 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2014. május 14. 02:42
A "vallásosság", azaz Isten nélküli boldogság erősen összefügg a tájékozatlansággal. Egy csomó kérdést nem tettél föl, egy csomó másikat szőnyeg alá söpörtél, és most "boldog" vagy. Ám legyen. De
a harci helyzet az, hogy ez nem mindenki számára működő életstratégia. Van, akinél nem elég nagy az a szőnyeg. Konkrétan azt gondolom, hogy ha valaki valóban találkozik Istennel, akkor nélküle már nem tudja boldognak képzelni magát.
kgyula
2014. május 13. 19:36
"E témában most nem kívánok vitázni."
Na, ilyen se volt még ezen a fórumon... Próbálok hasonlókat gyűjteni, hátha ritkulnak az erőltetett kekeckedéseid. :)))
brabant89
2014. május 13. 14:07
Mindig itt kötekedsz a keresztény témában.
A kordart által idézett zsoltárral az a fő baj, azért nem igaz, mert azt állítja, hogy aki Istennel törődik, kerüli a gonoszokat és a gonoszságot, az jólétben fog élni itt a Földön, míg a gonoszok:
"Nem így járnak a gonoszok, nem így,
hanem úgy, miként a szálló por,
amelyet elsodor a szél."
Mivel a Zsoltárok könyvének összeállításakor, és az 1. zsoltár keletkezésekor a zsidóság még nem hisz a feltámadásban, a túlvilági igazságszolgáltatásban, ezért az Istenhez való viszony jutalma és büntetése is evilági.
Ez pedig, mint mindnyájan tudjuk, nincs így. Nem véletlen, hogy a keresztények a túlvilági jutalmazásban és büntetésben hisznek, és mindig probléma a keresztényeknek, hogy akkor most lehetséges-e boldogság "in hac lacrimarum valle", vagy sem. Ez a Czope Annával folytatott interjúban is felmerül:
"Úgy gondolom, hogy a teljes boldogságot ebben a földi életben nem érhetjük el, ez egy illúzió. Csak a halálunk után, s ehhez mindenképpen kell az Isten. Itt a Földön csak boldogság-töredékeket kaphatunk." Sőt még ezt is hozzáteszi:
"Nem feltétlenül kell vallásosság, mert ha valaki jó ember, akkor tudja úgy élni az életét, hogy azzal önmagát és másokat is boldoggá tesz."
Szóval akkor kedves Anna, mihez kell a vallásosság, ha nélküle is ugyanolyan boldognak lehet lenni itt a földi életben, mint vallásosként. (És persze vallásosként is lehet boldogtalannak lenni, erre kismillió példát lehet látni nap mint nap.)
brabant89
2014. május 13. 08:14
"Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény."
Persze igaz, hogy ezt egy boldogtalan ember írta:
"Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot
már végképp másoknak remél."