Itt van május elseje

„A munka, az elvégezendő sok, a munkás kevés.  S közben rengeteg munkanélküli téblábol össze-vissza. Nincs itt ellentmondás?  Mert az igaz, hogy a betanított és segédmunkából nincs olyan sok. Olyan munka, amikor szinte az ágyból busszal bevisznek a gyárba, belökik a kávét és kéz alá teszik az anyagot, majd bambulva 8-10 órán keresztül balról jobbra ugyanazzal a lendülettel, 22 másodperces közökkel, ugyanazt a mozdulatot kell megtenni és a végén a busz szinte hazavisz a TV elé, és még jól is fizet. Na az ilyen munka kevés. Az is igaz, hogy ma mindenki jogász, médiamunkás vagy celeb akar lenni. Inkább úgy mondanám, ma mindenki inkább keresni akar, semmint egy közösség részeként a közösségi és egyéni érdekeket is szem előtt tartva egy egész rendszerben hasznosnak lenni, netalán nélkülözhetetlennek (azaz áldozatkésznek). Inkább úgy akar pénzt keresni, hogy a munkát szükséges rosszként, letudandó teherként elviselve, de önmagát attól függetlenül határozza meg, és így magának a szabadság illúzióját projektálhatja a megkeresett pénzzel. Már amíg tart. Hol van már az egy élet, egy cél, hivatás és egyéb magasztos cél, eszmény.