Csak háború ne legyen!

2014. április 06. 16:13

Hosszú ideje úgy szavazok, hogy egy szakrális helyen a varázskardommal suhintok egyet-egyet a négy égtáj felé, és azt választom, hogy ne legyen háború.

2014. április 06. 16:13
Laár András
NOL

A magyar valóság, a közélet önmagában is elég abszurd. Nehéz lehet túltenni rajta.

A valóság abszurditása a sikerünk titka. A társulat soha nem politizál, napi ügyekben nem formál véleményt, nem áll egyik oldalra sem. Nem is fog. Az emberi jelenségek viszont nálunk is megjelennek. A L'art pour l'art egy démonszínház: emberi démonokat jelenít meg. Ezekre ráismernek a nézők. Ott van Besenyő István, ez az iszonyúan nagypofájú ember, aki azt hiszi, mindent jobban tud másoknál, de közben rendkívül buta. Elnézést kérek, de a vezetőink nagy része éppen ilyen. A nézőknek felüdülés, hogy kiröhöghetik azt, ami keseríti őket.

Keserűnek látja az országot?

Nagyon keserűnek. Az emberek nem örülnek. A nálunk töltött másfél óra alatt viszont a szemük előtt pukkannak ki azok a gólemek, amelyektől félnek. Bármilyen kormány van is hatalmon, a nézők szeretnek minket. Ez a szeretet tartja életben a társulatot, hiszen soha nem kaptunk egy kanyi állami támogatást sem.

Besenyőről azt írják: ízig-vérig magyar. Egyetért?

Annyiban igen, hogy más nyelven Besenyő biztosan nem tudna így variálni. Nem véletlen, hogy amikor valamit világossá akarunk tenni, magyarázni kezdünk. A magyar egy magyarázó nyelv. Csodálatos. Tudja, én nem büszke vagyok a magyarságomra, hanem hálás vagyok érte. Nagy különbség. Sehol nem érzem olyan jól magam, mint itthon, ebben a nyelvi és szellemi közegben. A magyar: mágikus, teremtő nyelv. A magyar embernek tökéletesen más az észjárása, tudatformálása, mint a többieké – nem jobb, nem rosszabb: más. A sovinizmustól mentes hazaszeretetben hiszek – nem lehet szitokszó a szlovák vagy a román, vagy a többi nép neve. Szerintem ezek a sablonok, a megmerevedett előítéletek okozzák a legtöbb szenvedést. Ha nem tartanánk a fejünkben ezt a sok görcsös, igaztalan hülyeséget, tízszer boldogabbak lehetnénk, még a mai körülmények között is. A L'art pour l'art-t éppen azért tartom nagyon hasznos szellemi ak­ciónak, mert ezeket a káros tudatformákat rombolja. És gyógyít is. (...)

Most választ az ország. Elmegy szavazni?

A magam módján el. Hosszú ideje úgy szavazok, hogy egy szakrális helyen a varázskardommal suhintok egyet-egyet a négy égtáj felé, és azt választom, hogy ne legyen háború. Csak háború ne legyen!»Én nem büszke vagyok a magyarságomra, hanem hálás vagyok érte.«”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nyugalmazott tanár
2015. december 27. 09:18
Az előugrándozó nyomorult liberálfasiszta reklámokkal a Mandiner kiírta nálam magát. A választások után többet nem nyitom meg. Ezek is bármire kaphatók egy kis júdáspénzért.
nyugalmazott tanár
2015. december 27. 09:18
Éppen azok nyivákolnak, akik naponta csibálják a zavarkeltést, rendzavarást és folyton döngetik a demokrácia alapjait. Ez a NOL egy utolsó szélsőséges szennylap.
asi
2014. április 30. 20:24
Öröm és hála, hogy Laár András ilyen tűélesen rávilágít a dolgainkra!
oskar
2014. április 30. 20:23
Úgy kell politizálni, úgy kell viselkedni - mivel mi itt nagy többségben a Kárpát-Medencében nem származási alapon vagyunk magyarok- hogy akit befogadunk az hálás és büszke legyen. Egyébként én meg vagyok győződve, hogy sok -más identitással rendelkező a magyaron kívül- ember büszke és hálás. El kell fogadni és tisztelni a más identitást is!! Mint ahogy más országokban élő magyar identitással is rendelkező ember is elvárja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!