„A jogszolgáltatás nem hivatkozhat eltérő kultúrára. Ha az eltérő kultúra megkerülhetetlen, akkor a jogalkotásnak kell cikkelyeket finomítani, egyértelműen jelezve az eltérést.
Igaz, itt a jogszabály lenne kettős mércés. (...)
Most az önkéntesség, a belátás lehet az üdvös és haladó módszer. Elfogadni az európai nagy közösség viselkedési szabályait. Elfogadni, hogy másoknak is van »eltérő kultúrájuk«, és a közös biztonság szempontjából az megfelelőbb.
Kultúra nem sértheti mások testi épségét.
Kultúra nem sértheti mások vagyonbiztonságát, sőt elemi igazságérzetét sem. Kultúra nem kényszeríthet más közösséget arra, hogy az saját forrásból önostorozó emlékművet állítson. Kultúra nem parancsolhat fiataloknak oktalan bűntudatot.
Az ezt követelő »kultúra« nem demokratikus.
Bármennyire is nem tetszik a demokrácia az eltérő kultúráknak, valószínűleg bele kell törődniük, hogy a következő évszázadok a demokrácia kiteljesedését hozzák. S így: a törvény előtti egyenlőséget is. Ez azonban a kultúrák való értékeit nem homályosítja el.
Demokratikussá kell tenni a kultúrákat.”