Et resurrexit tertia die

2014. április 20. 17:33

Elmondani, suttogni, kiabálni mindenkinek, hogy az a furcsa názáreti srác nem csak azért halt meg a kereszten, hogy a búcsúban világítós Krisztus-képet, az Osanban meg akciós csokinyulat lehessen venni.

2014. április 20. 17:33
Balogh Gábor
Balogh Gábor
Jobbegyenes

„Elmondani, suttogni, kiabálni mindenkinek, hogy az a furcsa názáreti srác nem csak azért halt meg a kereszten, hogy a búcsúban világítós Krisztus-képet, az Osanban meg akciós csokinyulat lehessen venni. Hanem azért, hogy legyőzze a Halált. Így, nagy H-val. Ami nem az elmúlást jelenti, ami éppolyan szerves része az életnek, mint a születés, a szerelem, vagy a boldogság és a boldogtalanság. Hanem a pusztulást.


Amely ott ólálkodik körülöttünk és kitartóan, alattomosan keresi az alkalmat, hogy a lelkünkbe fészkelje magát. Ott van minden elmaradt jó szóban és érintésben, ott van a négy különböző időpontban kapkodva és egyedül vacsorázó családtagokban, a vasárnapi ebédnél a tányér mélyébe temetkező tekintetekben. Ott van a munkahelyeken az íróasztal felett átsikló sanda, irigy tekintetekben, a nyomorúság mellett elszaladó száraz részvétlenségben, a kedvesnek odadobott szikár »szevasz, mi a vacsi«-ban, a vissza nem hívott barátok listájában. A fülledt egy éjszakás olcsóvigaszokban, a félrészegen elmotyogott bókokban, a reggeli kínos búcsúkban. Ott van a heti 4 túlóráért kilóra eladott (és sokszor még csak ki sem fizetett) életünkben, a »nem érek rá, el vagyok havazva« rutinszerűen eldarált közönyében. És mindenekelőtt ott van az Ördög kétszavas litániáiban: nem értem, nem tudom, nem érdekel. Nem értem, hogy juthattunk idáig, nem tudom, mi lehet a kiút, de már nem is érdekel. Ez a Sátán hiszekegye, amit egyre többen, egyre többször mondunk ki. És ez az, amit a názáreti srác legyőzött azon a rettenetes, véres, nagyszerű és csodálatos kétezer évvel ezelőtti tavaszon.

Nem magáért győzött, nem azért, hogy magára csatolhassa a Mennyei Bokszszövetség bajnoki övét. Hanem, hogy megmutassa: igenis, a Gonosz legyőzhető. Hogy neked, és nekem legyen mibe kapaszkodnunk. Hogy tudjuk, életünk egyetlen pillanatában, a legnyomorultabb percekben sem vagyunk egyedül. Hogy, amikor a földön fekszünk, kiterítve, megszégyenülve és megalázva, akkor is legyen erőnk felállni. De ehhez először térdre kell emelkedni az imához.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
teljesenertelmetlen
2016. július 28. 22:53
Ámen.
teljesenertelmetlen
2016. július 28. 22:53
Elolvastam az egész bejegyzést. Nagyon jó írás. Gratula!
Csomorkany
2014. április 24. 18:36
Na, kaptál egy X-et. Isten áldjon.
Csomorkany
2014. április 24. 10:34
Részemről fejcsóválás, mély szégyenkezés, és egy szándékom szerint utolsó próbálkozás. Te Krisztus istenségére hivatkoztál, ami miatt szerinted nem helyes a "srác" megszólítás. Én ezt ténylegesen kiegészítettem azzal, hogy már csak Krisztus Urunk emberi adottságai miatt sem helyes, hiszen a harmincas éveit taposta, amikor kilépett a világ elé. Te erre feltétlen, és folyamatos szükségét érzed annak, hogy közöld velem, amit sose vitattam, hogy Krisztus valóságos Isten. Ez a kijelentés önmagában nézve persze pontos. Csakhogy egyrészt nem vitattam, másrészt pedig az én jogos kiegészítésem tagadását jelenti. Krisztus Istenségének tényére te úgy hivatkozol, mintha emiatt nem lehetne a 30 éves emberi életkorának a valóságára hivatkozni egy érvelésben. Ezért mondom, hogy rossz szándékkal dörgöltél az orrom alá egy önmagában igaz kijelentést. Rossz szándékkal, vagyis az én helyes érvelésem kitörlésének a szándékával. Nem kell Istennek lennem ahhoz, hogy lássam a nyilvánvaló logikai hibát, és a hozzá való ragaszkodás egyetlen lehetséges magyarázataként az érzelmi rosszindulatot. És tényleg: már megint a hülyeségeiddel foglalkozom, miközben kb. 5 poszt alatt ott van lezárt hozzászólásom. Aki hülyeségnek találta, diszlájkolta, aki egyetértett vele, lájkolta, jött rá egy vagy két hozzászólás oszt annyi. A másik posztban elixírnek is elmagyarázhatnám, hogy baromság a qumráni tekercsekkel kapcsolatos érvelése, de nem fogom ezt tenni, mert nincs semmilyen közös alapunk. Egyszer szóltam neki, nem fogadta el, menjen az útján, ahogy akar. De veled vélhetően együtt eszem Urunk testét és vérét. Ne próbáljak veled egységre jutni? Jó, ha nem, nem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!