Kunhalmi és a kétharmad

A vietnami szavazatok megérkeztével minden voks együtt van ahhoz, hogy néhány órán belül megismerjük április 6. (nem jogerős) végeredményét. A Nemzeti Választási Iroda közzétette, hogy melyik választókerületekben mekkora az első és a második jelölt közötti különbség, illetve hány szavazat érkezhet még a meg nem számolt szavazókörbe. Ezek a számok azonban csak erősen elméleti maximumok, amit a sajtó – például ebben a cikkében a Népszabadság – hibásan használ, mivel már tudható, hogy jóval kevesebb megszámlálatlan voksról van szó.

Háromféle kupacból állnak össze a szombaton megszámlálandó szavazatok:

- az adott választókerület egyik szavazókörében leadott voksokból,
- az átjelentkezéssel, más belföldi választókerületben leadott szavazatokból,
- és az átjelentkezéssel, külképviseleteken leadott szavazatokból.

Ezek közül az első kupacról pontosan tudjuk, hogy mennyivel kisebb az elméleti maximumnál, hiszen megvannak a szavazóköri részvételi adataink, tehát a névjegyzékben szereplő, de nem voksoló emberekkel nem kell számolnunk (úgy látom, időközben az NVI-nél is észrevették ezt, és közöltek egy korrigált maximumot is). A második és a harmadik esetben még csak az ismert, hogy hányan kérték felvételüket a névjegyzékbe, a leadott szavazatok száma mindenképpen el fog maradni ettől az elméleti plafontól.

Ezek ismeretében a következő választókerületek esetében mondható el, hogy az aktuális szavazatkülönbség kisebb, mint a potenciális szavazatmennyiség 20%-a:

Budapest 15. oevk (XVIII. kerület)
Kucsák László (Fidesz-KDNP) vs. Kunhalmi Ágnes (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP)
22 szavazatos különbség (a lehetséges szavazatok 1,38 százaléka)

Budapest 5. oevk (VII. kerület)
Oláh Lajos (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) vs. Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz-KDNP) 
360 szavazatos különbség (a lehetséges szavazatok 15,05 százaléka)

Budapest 12. oevk (XV. kerület)
László Tamás (Fidesz-KDNP) vs. Móricz Eszter (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP)
253 szavazatos különbség (a lehetséges szavazatok 16,67 százaléka)

Borsod-Abaúj Zemplén megye 2. oevk (Miskolc)
Varga László (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) vs. Sebestyén László (Fidesz-KDNP) vs. Pakusza Zoltán (Jobbik)
1. és 2. között 360 szavazatos különbség (a lehetséges szavazatok 20 százaléka), 1. és 3. között 470 szavazatos különbség (a lehetséges szavazatok 24,8 százaléka)

Az adott szavazókörök eredményeiről vannak többé-kevésbé használható historikus adataink, az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók preferenciáiról csak hipotéziseink lehetnek. Feltételezéseim szerint a jóval nagyobb súllyal bíró belföldi átjelentkezők között erősen felülreprezentáltak a felsőoktatási hallgatók – ebben a körben a Jobbik és az LMP jóval az országos átlaga fölött teljesíthet, a Fidesz pedig vélhetően erősebb, mint a baloldal. A külképviseleteken leadott voksok esetében a Fidesz gyengébb teljesítményét feltételezhetjük a többi riválissal szemben.

A XVIII. kerületben a 34. szavazókörben nem számolták még meg a szavazatokat – 2010-ben a 31. szavazókör volt az, ami nagyjából lefedte ezt a területet. Akkor egyéniben az MSZP, listán a Fidesz nyert valamivel. A Havanna-lakótelep többi szavazókörének 2014-es és 2010-es eredményeit összevetve azt látjuk, hogy most olyan szavazóköröket is simán nyertek a szocialisták, amiket 2010-ben még tudott hozni a Fidesz. Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a helyben leadott 496 szavazat Kunhalmi számára lesz előnyös. A legfeljebb 708 átjelentkezett és legfeljebb 390 külképviseleten szavazó voksára korábban megfogalmazott vélelmeink alapján az a sejtésünk, hogy Kunhalminak érdemi esélye van átbillenteni a körzetet, de annyira szoros lesz a végeredmény, hogy a felek ki fognak használni minden újraszámlálási és jogorvoslati lehetőséget.

A VII. kerületben a 2014-es 11-es szavazókör 2010-es (hozzávetőleges) megfelelőjét hosszas keresgélés után sem sikerült megtalálnom a valasztas.hu labirintusában. Annyit sikerült kideríteni, hogy a Blaha környékén a VII. kerületben négy éve a Fidesz egyéniben és listán is 80-100%-kal több szavazatot kapott, mint az MSZP. Azonban csak 414 helyi szavazat van a megszámlálatlanok között, míg az átjelentkezettek akár 1575-en, a külképviseleteken szavazók 948-an is lehettek, így ők sokkal nagyobb súllyal bírnak majd, összességében a 360 szavazatos különbség ledolgozása nem túl valószínű.

A XV. kerületben a megszámlálatlan 51. szavazókör gyakorlatilag megegyezik a 2010-es 52-essel. Akkor egyéniben és listán is a Fidesz kapott valamivel több szavazatot. A 492 helyi voks mellett maximum 740 átjelentkezett és 286 külképviseleti voks érkezhet még, a 253 szavazattal vezető László Tamásnak számításaink szerint nincs veszélyben a mandátuma.

Miskolcon 421 helyi, és legfeljebb 1219 átjelentkezett, 255 külképviseleti megszámlálatlan szavazat van. A 2010-es adatok alapján a helyi szavazatokból – feltételezve, hogy a Jobbik ebben a szavazókörben sem erősödött sokkal nagyobb mértékben, mint a város többi körzetében – a legtöbb a Fidesznek juthatott. Az átjelentkezettek nagy száma miatt extrém esetben van ugyan esély arra, hogy a Jobbik fordítson, de a 24,8 százalékpontos különbség óriási (pláne úgy, hogy közben még a Fidesz jelöltjét is be kéne hoznia a jobbikos jelöltnek, de például egy 40:33:15 Jobbik:Fidesz:MSZP-s szavazati aránnyal még ez is megtörténhet). Az is valószínűtlen, hogy a Fidesz jelöltje meg tudja fordítani ezt a körzetet.

Mindezek alapján az tűnik a legvalószínűbb eredménynek, hogy egyedül Kunhalmi Ágnes fordít a körzetében, de ez – a ValMat blog szimulációja szerint – nem csökkenti a baloldal országos listán megszerzett mandátumainak számát, azaz 132 mandátummal végeznek a kormánypártok, egy képviselői hellyel elmaradva a kétharmadtól. 

Frissítés: Tévedtem, a szombaton megszámolt szavazatokból Kucsák László szerzett meg többet, így övé a XVIII. kerületi mandátum.