A méhed járjon, ne a szád!

2014. március 14. 12:49

Akármennyire is azt vallja be a társadalom a kérdőíven, hogy mindenki nagyon szereti a gyerekeket, erőforrást már sokkal kevesebben áldoznak, és kockázatot már sokkal kevesebben vállalnak.

2014. március 14. 12:49
Tallián Miklós
Kapitalizmus blog

A preferenciák kifejezésének minden közvélemény-kutatásnál biztosabb módja, ha valamire tényleges erőforrást áldozunk. Vagyis ha plazmatévére vágyunk, veszünk. Ha jobb autó kell, mint a szomszédé: veszünk. Ha megfizethetetlenül nagy lakásra vágyunk: veszünk. Ha kell, még kockáztatunk is érte, például hitelfelvétellel. Namost az égvilágon mindenre lehet hitelt kapni, vagy legalábbis a világgazdaság pénzbősége idején lehetett, tartós fogyasztási cikkre, autóra, lakásra, vállalkozásra, bármire, és még ebben a környezetben sem jutott eszébe senkinek sem a nagyságrendileg hasonló összegbe kerülő gyerekvállaláshoz hitelkonstrukciókat kitalálni vagy igényelni. Tehát akármennyire is azt vallja be a társadalom a kérdőíven, hogy mindenki nagyon szereti a gyerekeket, erőforrást már sokkal kevesebben áldoznak, és kockázatot már sokkal kevesebben vállalnak. Szóval úgy tűnik, az autókat és a plazmatévéket jobban szeretjük.

Szándékosan nem mondok erről véleményt, nem nyifogok, hogy ez tragikus, és így tovább, ez valószínűleg egyszerűen így van nagyon-nagyon rég óta, és kész, együtt kell vele élni. Igazából senki nem tudja megjósolni, mik lesznek a következmények, mert persze a társadalom elöregszik, ugyanakkor az aktív, produktív korszak határa is tolódik kifelé, illetve az öregségi ellátás költsége növekszik, ugyanakkor a csökkenő gyerekszám miatt azon az oldalon lehet megtakarítást elérni (már ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy minden villanypózna mellett maradjon fenn az iskola, komplett személyzettel és fél diákkal).

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Wagner Hopkins
2014. március 14. 22:50
Fekete Gyula - akit egyébként kiröhögtetek: "Ezúttal nem átkozhatjuk a balsorsot. Idegen elnyomókat sem okolhatunk, pusztító járványokat, természeti katasztrófákat sem. Voltaképp hazai hatalmi kényszert sem vádolhatunk, önként és dalolva irtjuk magunkat a világból, Arany Jánossal szólva: "Mint lepke a fényt elkábulva issza,/Úgy lőn nekünk a romlás - élvezet".
Akitlosz
2014. március 14. 20:32
Mert melyik gyerek lenne boldog lakás nélkül, étel nélkül? Sok sok sok millió forintba kerül egy gyermek felnevelése, miközben a fizetések egyetlenegy felnőtt ember megélhetéséhez sem elegendőek sokszor. A létminimum magasabb, mint a minimálbér, s a létminimumban nincsenek benne a lakáshoz jutás költségei.
ballada
2014. március 14. 16:13
Mindenkinek joga van eldönteni akar e vagy nem gyereket.Mindenki csak annyi gyereket vállaljon amennyit fel tud nevelni .
ballada
2014. március 14. 16:09
Szégyen a társadalomra hogy a firkász féle anyja méhe járatása közben ilyen mocskos alakot tudott produkálni.Egyes firkászok már a nők méhében is turkálnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!