Mi a böjt értelme?

"MI A BÖJT? A böjtölés meghatározott céllal végzett, önkéntes döntésen alapuló, meghatározott ideig tartó, részleges vagy teljes korlátozása a táplálkozásnak. Annak ellenére, hogy a böjt biológiai szinten lényegében éhezés, annál mégis több. A többletet az adja, hogy a böjt akár szellemi, akár egészségügyi alapon történik, mindig kiegészül a fizikai testre vagy lelki/szellemi működésre ható módszerekkel és az életvitel böjti időszakra szóló alapvető átszervezésével jár együtt." "A történeti időkben szinte minden vallás gyakorlatába beépült a böjt. Minél magasabb szintre törekedett valaki a vallási tökéletességben, spirituális megismerésben, annál gyakoribb, hosszabb és szigorúbb böjtölés tartozott az életviteléhez. A legendáriumokban található böjt-történetek sok esetben az irrealitás határát súrolják. A mai vallási gyakorlat böjti szokásai rendkívül felhígultak, biológiai értelemben nem is tekinthetők böjtnek. A katolikus gyakorlatban a 18. századig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával. Ma már csak a hús tiltott, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, és megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés – ez a „szigorú böjt”. Hasonlóan elfajult az iszlám böjtölési gyakorlata: a ramadán alatt a napközbeni böjtöket egy ideje hatalmas éjszakai lakomák váltják. Komolyan vehető böjtök a már csak egyes szerzetesrendeknél, szektákban fordulnak elő – jellemzően ez utóbbiak kerülnek hírbe azzal, ha valamelyik tagjuk súlyos egészségkárosodást szenved a túlzásba vitt aszkézis miatt." "A szervezet az éhezés hatására igyekszik beosztani a tartalékait, ezért a böjt alatt az anyagcsere jelentősen lelassulhat, csökken a fizikai és mentális terhelhetőség. Jelentősen átszerveződik az endokrin rendszerünk. Az inzulinszint csökken, a glükagon és a növekedési hormon szintje emelkedik – ez kell a zsír alapú anyagcsere működtetéséhez. Emelkedik a szteroid hormonok szintje, ez részben felelős a böjtkrízis tüneteiért is. A vérképzés intenzitása csökken, az immunrendszer működéséért felelős sejtek száma is csökken – nyilván ezek hosszabb böjtnél okoznak csak mérhető változásokat. A vese egy bizonyos szint felett üríteni kezdi a ketonokat, mi vízveszteséget okozhat. A fokozott fehérjebontás miatt nő a nitrogénvesztés, emelkedik a vizelet kreatinin és húgysavszintje is. A böjt első szakaszában az izomzat fehérjéi komoly arányban részt vesznek az anyagcserében, a hosszabb böjtök alatt ez csökken. Egy idő után az izomzat mellett más fehérjék is áldozatul esnek a lebontásnak, pl. a vér albuminja, ami komoly problémákat (éhezési ödéma) okozhat." Forrás: http://alimento.blog.hu/2014/03/19/a_bojt_125