Mandiner.Magyarország: Állam és közigazgatás

A 2007-es A jövő visszahódításából kölcsönzött alapvetés után itt az első fejezet, ami az állam és a közigazgatás viszonyaival foglalkozik. Várjuk a hozzászólásokat, a szigorú kritikát.

ÁLLAM ÉS BÜROKRÁCIA
Eszményképünk a kicsi, de erős állam, amely arányosan és méltányosan igyekszik képviselni és megvédeni a közérdeket. Ahogy a piac nem mindenható, úgy sok esetben a nagyobb állami szerepvállalás sem megoldást, hanem további problémákat jelent. A magyar államigazgatás ezeréves történelmi hagyományokon alapuló, 1989 óta megreformált rendszere a XXI. században is alkalmas lenne az ország működtetésére. Hiszünk a szubszidiaritás elvében, vagyis abban, hogy a döntéseket ott kell meghozni, ahol a döntéshozók legjobban rálátnak az érintett területekre. A mindent központi, állami irányítás és felügyelet alá vonó etatizmust nem tartjuk követendő útnak. Ez ugyanis nem illik bele az erős középső szinteken alapuló magyar közjogi hagyományokba; kiüresíti a helyi és a központi közigazgatás közötti szinteket; a döntéshozatal elszakad a döntés érintettjeitől.

PANNÓNIA ÉS HUNNIA
Magyarország belátható ideig az EU tagja lesz, és annak is kell maradnia. A támogatások lehívásához már korábban létre kellett hozni az uniós adminisztratív egységeket, a NUTS1 (Magyarország), NUTS2 (régiók), NUTS3 (megyék), LAU1 (járások), LAU2 (helyi önkormányzatok) beosztás működőképes lehet. A régiós beosztás régi és megoldatlan probléma. Létre lehetne hozni egy „Dunántúl” vagy „Pannónia” régiót, lehetne egy egység a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl „Alföld” vagy „Hunnia” néven, továbbá lehetne egy „Budapest” régió a fővárossal és vonzáskörzetével. Ezek a régiók ráadásul lakosságszámban is körülbelüli egyezést mutatnak (3-3,5 millió lakos/régió). A megyerendszer ezer évig működőképes volt, akkor is fenntartotta a magyar önigazgatást, amikor önálló államiság nem is létezett. Bár a modern korban voltak többször is próbálkozások a megyerendszer átszabására, az mégis meg tudott maradni a Szent István-i időszak óta. A megyék totális kiüresítése nem megoldás, a megyei hagyományok, a megyei tudat ma is él a társadalomban. Úgy véljük, hogy a XXI. században is meg lehet találni azokat a feladatokat, amiket a megye tud a legjobban ellátni.

EGYSÉGES BUDAPEST
A rendszerváltás egyik legfontosabb vívmánya az önigazgatás megteremtése volt. Az önkormányzás jogából és alapelvéből nem lehet visszalépni, a falvak jövője szempontjából különösen fontos a helyi önkormányzatiság megőrzése. A helyi önkormányzatok rendszere működőképes megfelelő finanszírozás mellett. Nem értünk egyet a kényszerű, felülről vezérelt összevonásokkal; ugyanakkor a racionalitás jegyében támogatjuk azt, ha az önkormányzatok önkéntes alapon egy-egy feladat ellátására társulásokat hoznak létre. Budapest továbbra is vízfej az országban. A főváros és a 23 kerület szervezetrendszere és hatásköreik labirintusa a burjánzó bürokrácia és a korrupció melegágya. Javasoljuk, hogy – a két világháború közötti időszakhoz hasonlóan – a kerületekben csak elöljáróságok legyenek, a főváros kibővített közgyűlése és vezetése pedig egyértelmű, áttolhatatlan felelősséget viseljen Budapest irányításáért, fejlesztéséért és gazdálkodásáért. A fővárosi és kerületi közigazgatás útvesztője helyett alapvetően egy legfelső, budapesti szintű, megreformált, áttekinthető, megfelelő jog-, hatás- és felelősségi körökkel rendelkező hivatali rendszert kell felállítani. Megfontolandó a budapesti peremkerületek elszakadása a fővárostól – ha az ott élők ezt támogatják.

VÁLASZTÓJOGOT A GYEREKEKNEK! 
A választójog kiterjesztésének egymást követő hullámai után mára egyetlen olyan csoport maradt, akiknek az érdekei nem jelennek meg szavazatokként a képviseleti rendszerben: a 18 éven aluliaké. A nemzedékek politikai érdekérvényesítő képességének aszimmetriája különösen nagy probléma az idősödő, mind kevesebb gyermeket vállaló országokban, így például hazánkban. Éppen ezért támogatjuk a gyermekek választójogának bevezetését, amit más jogaikhoz hasonlóan 16 éves korukig gondviselőik, 16 éves kortól – osztrák mintára – maguk gyakorolhatnak. Hasznos lépésnek tartjuk a parlament és az önkormányzatok létszámának csökkentését, valamint a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlenségének kimondását. Az új választási rendszer a megyei lista megszűnésével egyszerűbb és érthetőbb lett, az egyéni választókerületek korábbi méretkülönbségei elfogadható mértékűre csökkentek – ugyanakkor nem értünk egyet az elfogadás módjával, a választási rendszer módosításához valamilyen mértékű konszenzus mindenképpen szükséges. Az aláírásos ajánlási rendszer finomítása mellett a listás küszöb három százalékra csökkentésével könnyítenénk meg új versenyzők belépését a politikai küzdelembe.

KÖZ- ÉS JOGBIZTONSÁG
Az állami erőszakmonopólium fenntartása elengedhetetlen, de a gárdák tiltása ehhez önmagában édeskevés. Ahol örömmel fogadják a gárdát, ott ez azért van, mert egyébként félelemben telnek a mindennapjaik – a rendőrség különleges, gyors reagálású egységeit is ugyanolyan örömmel fogadják majd. Csak a helyi rendőri és polgárőri jelenlét megerősítésével lehet elérni, hogy jelentősen csökkenjen az olyan környékek száma, ahol rettegésben telnek az éjszakák, ahol egy-egy napra sem merik üresen hagyni házukat a tulajdonosaik. A magyar bírósági rendszer mai állapotában igazságszolgáltatási feladatait csak részben képes elátni. Legyen szó akár büntető-, akár polgári perről, általában két-három év kell egy jogerős ítélet megszületéséhez, de akár hat-nyolc évig is simán eltarthatnak az ügyek. Ezen változtatni kell, mert a bírósági út körülményessége és kiszámíthatatlansága kikezdi a jogbiztonságot, valamint arra ösztönzi a feleket, hogy egyéb módon rendezzék vitás ügyeiket.

A JÓ ADATGAZDA
Támogatjuk a kormányablakok koncepcióját, de fontos, hogy ezek valós szolgáltatásokat nyújtsanak, az ott dolgozók ne csak a felmerült igényeket továbbítsák, hanem helyben, rövid határidőn belül meg is tudják oldani a feladatot. Hasznos lenne az is, ha az ott dolgozók hozzájárulnának az elektronikus ügyintézési formák népszerűsítéséhez. Az állam - a globális techcégekhez hasonlóan - tegye lehetővé, hogy a rendelkezésére álló óriási adatvagyonhoz szabványos alkalmazásprogramozási felületek (API-k) révén férhessen hozzá a civil- és a versenyszféra. Ebbe a nemzeti kulturális örökség digitalizált állományai éppúgy beletartoznak, mint a térinformatikai vagy a cégbírósági információk. Erre az óriási adatmennyiségre piaci vagy nonprofit alapon ezernyi hasznos szolgáltatást építhetnek vállalkozások vagy éppen egyetemek, ami idővel a világ közszolgáltatási élvonalába emelhetné hazánkat.

HÁZASSÁGI ÉS ÉLETTÁRSI KÖTELÉKEK
Amennyiben a házasulandók kérik, legyen lehetőség rá, hogy a polgári szertartás helyett az anyakönyvvezető a templomi esküvőn regisztrálja a felek házasságkötését. A polgári esküvő sokak számára csak tartalommal nem bíró, felesleges formaság – a polgári házasság intézménye a párhuzamosság megszüntetésétől nem sérülne, az egyházak ebben az esetben sem gyakorolnának közhatalmat. Támogatjuk az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatának intézményét, aminek az állam előtt – az örökbefogadást leszámítva – azonos jogállást kell biztosítania, mint a házasságnak.