Én ugyanis, látva a Liget Budapest igézetében megrendezett Építészkongresszuson bemutatott „sztárépítészi” prezentációkat, azt állítom: ha erre a nyílt és nemzetközi - értsd: a magyar építészekénél ismertebb nevekre aspiráló - pályázaton azok és olyan művekkel nyernek, akiket és amiket láthattunk, akkor Budapest évi látogatószáma egymillióval csökkenni fog. Talán kivétel Mario Botta, akitől viszont remélhető az a fajta környezettudatosság, amelynek szellemében, a bemutatott rovetói projekt során, a történelmi utcasor mögé tervezte új múzeumát. Az a környezettudatosság, aminek nevében ő, remélhetőleg, nem indul ezen a pályázaton.
Igen, szerintem csökkenni fog a látogatószám, már csak a Városliget és az Orczy-kert (valamint a lezüllesztett Múzeumkert) elvesztése miatt. E kijelentésem bizonyítottságát legalább azonosnak gondolom Baán László egymilliós növekedésről szóló ígérgetésének hitelességével. Mert hol is tartunk ma? Budapest, egy tekintélyes felmérés szerint, tavaly a második „legjobb város” volt a világon. Nyilván elsősorban fekvése, lakóinak barátságos magatartása, színes kulturális kínálata, közbiztonsága, veretes szépségű, gyönyörű házakkal tűzdelt eklektikus negyedei, pazar, de nem procc vendéglátó helyei és sok minden más miatt. Amelyek közé igenis oda tartozik a Belvárost színesítő, remek parkok lánca: a Károlyi-kert, a Múzeumkert, a Városliget és az Orczy-kert. Másfelől, más műfajban, a Hunyadi tér, az Almássy tér, a Klauzál tér, a Ferenc tér, a Bakáts tér…
Ezzel a második hellyel tessék versenyezni, kedves projekt-iroda, Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. És ha romlik a helyezés, gyorsan lebontani a betont, visszaültetni az ősplatánokat, megtéríteni a kasszába a 150 milliárdot.
Ha Baán úrék teleépítik a Városligetet, egy máig élő, régi álmot purgálnak ki a Városból: az andalgó, gyereket és kutyát sétáltató kisemberi magánboldogság, a természet-közeli városiasság csodáját. Ezt az élményt ma naponta 15-25 ezren élik és álmodják a Városligetben. Újdonászaink ehelyett a Ligetbe vezényelnék a pöfögő turistabuszok hajszolt népét, akik majd erőltetett menetben gyakják végig azokat a középszerű múzeumokat, amelyeknek megfelelőjét a hazájukban pillantásra sem méltatnák.
Pákozdi Imre