„Néhány hónapja Komáromi András, miután eladta a kormánynak szombaton a Welt 2000Kft-t, másnap, vasárnap, 47 évesen meghalt, úgy, hogy előtte nem volt beteg. Sajnos 3 kiskorú gyermeke maradt árván. A Welt 2000 Kft. fejlesztette azt a programot, az EMIR-t, amelyből két kattintással lehívható, hogy mi van a pályázati pénzekkel, melyik pályázat hol tart, melyik megrendelést, melyik vállalkozó nyert meg. Kellett a kormánynak a program, meglett a program. A tulajdonos másnap halott volt.
Welsz Tamásról nem tudjuk, hogy mit mondott a hatóságnak, de tegnap, március 20-án a rendőrautóban egyszer csak rosszul lett és meghalt. A mai (március 21-i !)Magyar Nemzet – ki tudja honnan szerzett információk alapján – azt írja, hogy »a 41 éves férfi a napokban jelezte a Nemzeti Nyomozó Irodának, hogy terhelő dokumentumokat szeretne átadni a rendőrségnek. A nyomozók a vállalkozót autóval szállították a bizonyítékokért – egy érdi és egy budai – helyszínre, közben Welsz Tamás rosszul lett. A rendőrök a férfit azonnal az Alkotás utcai mentőállomásra vitték, ahol azonban már nem tudtak rajta segíteni.«
Több évtizedes védői praxisomból tudom, hogy a terhelő bizonyítékok átadásában nem szoktak a tanúk, vagy a gyanúsítottak belehalni, különösen akkor nem, ha eleve ők »szeretnének« bizonyítékot átadni a hatóságnak. Azt is a gyakorlatból tudom,hogy a Magyar Nemzet mai fenti információi törvényes úton nem juthattak a lap birtokába.
Természetesen én senkit nem gyanúsítok semmivel. Mindkét személy természetes halált halt.
Csak rosszkor.”