Emlékszik még valaki az Agrárszövetség – Nemzeti Agrár Pártra? És a Hazafias Választási Koalícióra, a Hazafias Népfront választási formációjára? Pedig mindkettő országos listát állított 1990-ben, sőt, előbbi megszerezte az összes listás szavazat 3, utóbbi közel 2 százalékát. Gyermekkori emlékeimben több dolog is dereng a '90-es kampány pezsgéséből: plakátok, szlogenek, családi viták, no meg az általános reménykedés hangulata.
1990-ben 12 országos lista futott neki a parlamenti választásoknak, 1994-ben pedig 15 (a jobboldali pártok osztódással szaporodtak ekkoriban, ugye), derül ki Karácsony Gergely 2010 előtt készült egyetemi jegyzetéből:
2010-ben már csak 6 országos lista versenyzett, az MDF és a Civil Mozgalom kivételével ezek be is jutottak a parlamentbe. A korábbi választási rendszerben az országos lista egy technikai, kompenzáció lista volt, amire közvetlenül nem szavazhattak a választók – ők a területi listákra adhatták le voksaikat. Így aztán egészen mostanáig megyénként más-más kínálatból lehetett választani.
Az új rendszerben nincsenek már területi listák, és aki képes országos listát állítani, az ott lesz minden listás szavazólapon. A jelöltállítás hétfő délelőtti állapota alapján szinte biztosan kijelenthetjük, hogy 2014-ben minden korábbinál nagyobb választékból válogathatnak majd április 6-án a polgárok, azaz jó eséllyel több mint 15 országos lista indul majd. Ráadásul mindezt úgy, hogy a két nagy politikai tömb 2, illetve 5 pártot indít közös listán.
Ezek között alighanem akadnak a nagyvonalú állami támogatásra hajtó bizniszpártok is (a Heti Válasz az országos listára esélyes szervezetek közül kettőt is kapcsolatba hozott Zuschlag Jánossal), és az sem elhanyagolható, hogy a most záruló ajánlási időszak hagyományosan a magyar politika leginkább szívet melengető, legönzetlenebb időszaka, amikor jobboldaliak munkálkodnak baloldali szereplők indulásán, illetve fordítva – gondoljunk csak az Új Baloldal vagy a Giczy-féle KDNP ajánlószelvényeire.
Most azok közül a potenciális listák közül szemezgettem, amik a kampány és a választás szempontjából is érdekesek lehetnek. Vagy azért, mert esélyük lehet az 1%-os, 4 éven át állami támogatást jelentő eredmény elérésére, esetleg a parlamenti bejutásra, vagy azért, mert érdemben befolyásolhatják más pártok szereplését.