Ezek között alighanem akadnak a nagyvonalú állami támogatásra hajtó bizniszpártok is (a Heti Válasz az országos listára esélyes szervezetek közül kettőt is kapcsolatba hozott Zuschlag Jánossal), és az sem elhanyagolható, hogy a most záruló ajánlási időszak hagyományosan a magyar politika leginkább szívet melengető, legönzetlenebb időszaka, amikor jobboldaliak munkálkodnak baloldali szereplők indulásán, illetve fordítva – gondoljunk csak az Új Baloldal vagy a Giczy-féle KDNP ajánlószelvényeire.
Most azok közül a potenciális listák közül szemezgettem, amik a kampány és a választás szempontjából is érdekesek lehetnek. Vagy azért, mert esélyük lehet az 1%-os, 4 éven át állami támogatást jelentő eredmény elérésére, esetleg a parlamenti bejutásra, vagy azért, mert érdemben befolyásolhatják más pártok szereplését.
A Haza Nem Eladó Mozgalom
Kásler Árpád devizahiteles mozgalma nagy magabiztossággal ugrotta meg az országos listához szükséges szintet. A devizahitel-ügy a mai napig a magyar mindennapok egyik legforróbb témája, kiszámíthatatlan, hogy indulásuk mennyire kavarja meg a szép számú érintett politikai preferenciáit. Kásler nem akármivel gurít, a fennálló devizatartozások eltörlését ígéri parlamentbe jutásuk esetére.
Együtt 2014
Nem, nem az. Bajnai Gordonék későn eszméltek, így mások jegyeztek be pártot ezen a néven. Schmuck Andor, akinek egyik korábbi munkatársa is az alapítók között van, a következőket nyilatkozta erről a Mandinernek: „Ezek a fiatalok összejöttek – én akkor értesültem erről, amikor már létrehozták a szervezetet –, és hittek Bajnai Gordonnak, aki azt mondta, hogy nem akar pártot csinálni.”
Független Kisgazdapárt (FKGP)
A poszt-torgyáni kisgazdák már korábban is adtak jelt magukról, tavaly fel-feltűntek óriásplakátjaik az országban és nagygyűlést is tartottak. Hegedüs Péter pártelnök Mandinernek adott interjújában azt mondta, sokan csatlakoznak hozzájuk a Jobbikból, földkérdésben pedig a kormánypártok bázisának egy kis szelete számára kínálhatnak alternatívát.