Anti-Coelho kiáltvány

2014. február 06. 15:13

Az oázist végül felszárítja és legyőzi a sivatag! Aki saját magát keresi, csak feneketlen szakadékot talál.

2014. február 06. 15:13
Urbán Bálint
Új Nautilus

Szeretem, aki saját pusztulását akarja, aki folyton csak azon munkálkodik, hogyan tudja önmagát lerombolni

Szeretem, aki betegségét kitüntetésként viseli és büszkén hordozza körbe megtört testét, mint egy pajzsot
Szeretem, aki az örök éjszakából való és rettegi a fényt és a nappalt
Szeretem, aki nem szereti önmagát, aki gyűlöli a tükröket, mert saját képmásában csak a csúfot és a gonoszt ismeri fel
Szeretem, aki ismeri a halált, barátjaként tekint rá és házába fogadja
Szeretem, aki akarja a szenvedést, akinek a legnagyobb öröm a fájdalom
Szeretem, aki csak a sötétben lel otthonra
Szeretem, aki saját hanyatlásának ívét rajzolja a porba
Szeretem, aki a szépség miatt gyűlöli önmagát
Szeretem, akit elhagyatnak mindenek és egyetlen társa önnön némasága
Szeretem, aki retteg a természettől és közösséget csak a halott anyaggal vállal
Szeretem, aki nem hisz önmagában, és ha esik az eső, tátott szájjal fekszik az aszfalton
Szeretem, aki a kitaszított kutyákkal osztozik a kenyéren
Szeretem, aki csak a gödör mélyén ismeri meg magát
Szeretem, aki elfogadja azt, hogy minden lépésével csak az entrópiát szolgálja
Szeretem, aki a vándormadarak fenséges magányával öregszik
Szeretem, aki élezett késsel a kezében várja a hajnalt ablaktalan szobájában ülve
Szeretem, aki mint az ólom, egyre csak zuhan
Szeretem, akinek az arcára fenséges térképet rajzolnak a hegek
 
Ne feledjétek: az örök éjszaka lassan beköltözik a szívekbe. Kihűl a nap és fagy veszi körbe a testet. Az emberi létezés iszonyatos és minden értelem híján való. Halálra teremtettünk. Amikor leszakadnak a csillagok és állatok marcangolják húsotokat, emlékezzetek! Emlékezzetek rám, mert én vagyok az elmúlás lovagja, a szerencsétlenség prófétája, az undor nagykövete és az elhagyatottság hírnöke. Én vagyok az In Utero Über-Kurt Cobainje, az üvegtestű bukott angyal, akinek láthatjátok lüktető szerveit. Tépjétek ki a szíveteket és rakjatok a helyére sarat és köveket!
 
Az oázist végül felszárítja és legyőzi a sivatag!
Aki saját magát keresi, csak feneketlen szakadékot talál
Könnyekből készítsetek szomjoltó koktélokat!
 
Nobody loves noone!”
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Locassen
2014. február 06. 17:29
16 évesen teljesen rendjén való ilyeneket írogatni, de az úriember már 30 éves, raáadásul esztétika-portugál szakos. Lehetne már kicsit érettebb. "az elmúlás lovagja, a szerencsétlenség prófétája" broáf, B-kategóriás fantasy regényben is égő ilyenekkel operálni, nemhogy egy kortárs versben...
berzsian56
2014. február 06. 17:21
A Leples bitang egyenes folytatása. Ginsberg II. Szeretem, az aberrált állattá vedlett embert, aki a végbelekben kotorász. És, szeretnék , még csak nem tudok, mert engem örök életemben gyűlölni tanítottak. Kik is?
Peter8811
2014. február 06. 15:37
"E mmeg mi?" Beni Hill, vagy Ni Hill.
KannibálTatárÚr
2014. február 06. 15:25
E mmeg mi?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!