„Nagyon f@sza eddig ez a kampány. Mindössze hat hét van a választásokig, ehhez képest viszonylag nyugodtság van, mindenki le van nyugodva a p.csába, hogy magyarfocinyelven fogalmazzunk. Nincsenek százezrek az utcán, nincs késhegyig menő acsarkodás a kocsmákban és a buszokon, cigányozás, zsidózás és nácizás is csak annyi van, amennyi lenni szokott, permanensen nyilván, mintha kötelező lenne. A média persze mindkét oldalon nyomja a hisztit, mint a lányom, mikor közlöm vele, hogy nem nézheti meg a Kis herceget, ám a magyarság már kezd immunissá válni az effajta behatásra, üveges szemekkel nézi meg a híradókat, átgondolja anyagi helyzetét, majd megy dolgozni, mert tudja, bármelyik párt is nyer a választásokon, senki nem fog egy rakat pénzt a zsebébe tömni. Marad a meló, a fene essen bele.
Persze azért vannak kivételek, Gyurcsány F. például próbálja a kavarni a szart szisztémát, ám nyilvánvaló, hogy az Oscar-díj kiosztásánál nagyobb esélye van, mint a voksolásnál, így vélhetően inkább a Nemzet Színésze elismerést kellene megcéloznia, az se fizet túl rosszul. A Fidesz igyekszik nyugodt maradni, mint aki rájött, hogy van még pénze sörre, a Bajnai-Mesterházy duó érvrendszere meg per pillanat annyira tűnik masszívnak, mint a magyar labdarúgó-válogatott védelme.”