Sírunk, megváltunk

„Kádár sírját külön nem lehet politikailag semlegesen megváltani, mintha akárki sírjáról lenne szó, kinek háborgatását jóérzésű ember (párt) nem nézheti tétlenül. Sok-sok akárki sírját felszámolják, ha senki nem váltja meg. Talán megváltja az MSZP az összes ilyen akárkiét? Mi a különbség? Hát az, hogy a sok-sok akárkiével ellentétben Kádár sírját bőven lenne, aki megváltsa, az MSZP nélkül is. Az egykori diktátornak (miként sajnos sok egykori és mai diktátornak) rengeteg híve van, ha ma gyűjtést indítanak a Facebookon, holnapra összegyűlik a szükséges összeg többszöröse.

Moldova Györgynek a történelmi tárgyszerűséget és ténytiszteletet minden lapján megcsúfoló Kádár-életrajza iszonyatos példányszámban kelt el, az író maga büszkélkedik vele nyilvánosan, milyen sok pénzt keresett ő azzal. Neki pedig ahelyett, hogy a mellényzsebéből kifizette volna azt a rongyos nyolcszázezret, volt képe az MSZP-hez rohanni. Persze nem is képe volt hozzá, hanem esze. Tudta, hogy az MSZP zsigerből mellé áll. Oda, ahol Nagy Imre és ’56 ellenségei állnak. Mert már rég megszabadult azoktól, akik rá akarták venni, hogy válasszon Kádár és ’56, a diktatúra és a demokrácia között. És ennek a választásnak az elsikkasztásával együtt akarják az embereket rávenni, hogy válasszanak Orbán és a demokrácia között. S őket válasszák demokráciának.”