Senki sírja ellen nem szabad hadat viselni. Kádár sírjának meggyalázása undorító bűncselekmény volt.
„Kádár sírját külön nem lehet politikailag semlegesen megváltani, mintha akárki sírjáról lenne szó, kinek háborgatását jóérzésű ember (párt) nem nézheti tétlenül. Sok-sok akárki sírját felszámolják, ha senki nem váltja meg. Talán megváltja az MSZP az összes ilyen akárkiét? Mi a különbség? Hát az, hogy a sok-sok akárkiével ellentétben Kádár sírját bőven lenne, aki megváltsa, az MSZP nélkül is. Az egykori diktátornak (miként sajnos sok egykori és mai diktátornak) rengeteg híve van, ha ma gyűjtést indítanak a Facebookon, holnapra összegyűlik a szükséges összeg többszöröse.
Moldova Györgynek a történelmi tárgyszerűséget és ténytiszteletet minden lapján megcsúfoló Kádár-életrajza iszonyatos példányszámban kelt el, az író maga büszkélkedik vele nyilvánosan, milyen sok pénzt keresett ő azzal. Neki pedig ahelyett, hogy a mellényzsebéből kifizette volna azt a rongyos nyolcszázezret, volt képe az MSZP-hez rohanni. Persze nem is képe volt hozzá, hanem esze. Tudta, hogy az MSZP zsigerből mellé áll. Oda, ahol Nagy Imre és ’56 ellenségei állnak. Mert már rég megszabadult azoktól, akik rá akarták venni, hogy válasszon Kádár és ’56, a diktatúra és a demokrácia között. És ennek a választásnak az elsikkasztásával együtt akarják az embereket rávenni, hogy válasszanak Orbán és a demokrácia között. S őket válasszák demokráciának.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Csintalan úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter nem győzte meg arról, hogy ő nem csak Orbán trónját akarja.
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Ebből nincs olyan, hogy progresszív, hacsak nem számít annak az, hogyan húzzák meg a kést finoman és ügyesen a torkunkon.
