Ristori arra is kitér, hogy a szerződés értelmében Magyarország elhasznált fűtőanyagot szállítana vissza Oroszországba, ahol azt feldolgozzák és a hulladékot tárolni fogják. A főigazgató ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a hasadóanyagot csak megfelelő exportengedély birtokában lehet majd Magyarországról Oroszországba szállítani, és azt majd be kell szerezni az Európai Bizottságtól. A levél tanúsága szerint Ristori javaslatot tesz arra, hogy az egyezménynek abba a részébe, amely arról rendelkezik, hogy az együttműködés milyen szabályoknak kell megfeleljen, kerüljön be utalás arra, hogy a nukleáris- és sugárzásbiztonság valamint a környezetvédelem általánosan elismert nemzetközi alapelvei és ajánlásai mellett az úgynevezett nukleáris biztosítékokat is figyelembe veszik. Ezek a szabályok azt szolgálják, hogy a nukleáris anyagokat ne lehessen a meghatározottól eltérő célra felhasználni. A Magyar Közlönyben végül kihirdetett szerződés egyébként több ponton utal a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztosítékaira, de a főigazgató által jelzett helyre nem került be a konkrétan javasolt utalás.
Ezt követően a főigazgató egy technikai hibára is rámutat, a megállapodás-tervezet egy helyen egy korábban felfüggesztett nemzetközi dokumentumra hivatkozik, holott az azt felváltó iratra kellene hivatkozni. A kihirdetett egyezményben már nem szerepel a hibás hivatkozás. Végezetül a főigazgató a magyar uniós nagykövetnek címzett levélben emlékeztet, hogy a megkötendő egyezmény esetleges jövőbeni módosításairól, és minden olyan egyezményről, amely a szerződés megvalósításához kapcsolódik és az Euratom-szerződés hatálya alá tartozik, szintén kivétel nélkül értesíteni kell az Európai Bizottságot.