Őszintén szembenézek a saját hibáimmal, és változtatok ott, ahol szükséges

Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.

Minden dohányzó felnőtt magyar állampolgárnak joga van hozzájutni egyenlő feltételek mellett a szenvedélye tárgyához.
„Hogy van az, hogy 800–900 település dohányosai nem lázadnak a mérhetetlenül ostoba és indokolhatatlan állami önkény ellen? És hogy van az, hogy mi, akik pontosan tudjuk, hogy nagyvárosiként kivételezett helyzetben vagyunk kisebb falvakban lakó polgártársainkhoz képest, némán eltűrjük, hogy ez a szemét állam itt is alsóbbrendű állampolgárnak tekinti őket, akiknek a szükségletkielégítési feltételeit nem köteles biztosítani, ha már az élet nem hajlandó idomulni az ő szemérmetlen szabályaikhoz?
De az végképp az akarnokságnak, a főúri tévedhetetlenségnek és a polgárok nagyívben való leszarásának a bizonyítéka, hogy még akkor sem hajlandók változtatni az idióta rendszerükön, amikor sokszorosan kiderül, hogy az ország településeinek a negyede áldozatául esett.”
